Reisz T. Csaba: Magyarország általános térképének elkészítése a 19. század első évtizedében - Lipszky János és segítői térképészeti vállalkozásának ismertetése (Budapest, 2002)

5. A MAPPA GENERALIS ELKÉSZÍTÉSE - A terv és a vállalkozás beindítása, menete - Az első híradás a készülő műről (1798)

tóttá értékes térképgyűjteményét. E két főnemesnek, valamint a katonatisztet pártoló ezredtulajdonosnak, Vécsey Siegbertnek jelentős szerepe volt abban, hogy Lipszky a későbbiekben a nádor elé terjeszthette vállalkozásának céljait, és hogy a nádor felkarolta a mű elkészítését.

1798. július 5-én kelt első levelében a tiszt részletesen beszámolt tervének indítékáról, hogy az országról tudományos alapokon (háromszögelési eljáráson vagy csillagászati helymeghatározáson) alapuló térkép nem készült, még a legújabb katonai térképeket sem így szerkesztették. Szerinte egy ilyen nagy kiterjedésű ország esetében — ha a trigonometriai módszertől eltekintenek — csak a csillagászati mérések felhasználásával lehet megfelelő térképet rajzolni. O is csak a munka megkezdése után döbbent rá, hogy a korábbi térképek felhasználásával nem lehet jó újat készíteni, mert „csaknem leheteden Magyarországról valami jó használhatót nyújtani, anélkül hogy egyúttal ne esnénk Müller, Mikoviny, Szászky, Kray, Csáky, Marsigli, Krieger, Reilly, Schrämbel, az Artaria kiadó stb. hibáiba, amelyek mind részben félkész darabok, utánmetszések és befejezeden másolatok, az én ismereteim szerint egyik sem alapul valódi trigonometriai-csillagászati felmérésen”.340 Ezt a hiányt úgy tervezte áthidalni, hogy egy' csillagászati expedíció kiküldését kéri, amely az ország határain haladva végezne méréseket, így mintegy meghatározva a terület kiterjedését (1. alább Bogdanich tevékenységét). A térképet korábban 16 lapon akarta megjelentetni, de később kisebb mellett döntött, a választott méretarány 1:384 000 lesz (később ez is módosult). Az ország soknemzetiségű volta miatt nagy problémák adódtak a települések névírásában is, Lipszy erre is talált megoldást: a térképen csak a fő elnevezés alatt feltüntetett településhez egy külön névmutatóban, a Repertóriumban megadja majd az összes egyéb nevet is (1. az erről szóló fejezetet).341

340 ReiSZ 1995c. 320—321. A felsorolt térképkészítők jelentősebb tagjait 1. az előzményeket összefoglaló korábbi fejezetben. Kray Pál mérnökkari hadnagy Szepes megye (az első magyar megyei) térképét készítette el 1715-ben, ezt később Bél Mátyás megjelentette. Fodor 1952. 80—81. Tomka-S%ás%ky János lelkész szintén a pozsonyi evangélikus líceum körül kialakult értelmiség tagja volt, 1751-ben több történelmi térképet szerkesztett meg. Uo. 100. Krieger Sámuel’ a Helytartótanács matematikusa 1790-ban jelentette meg az egész országot feldolgozó térképét, de 10 évvel korábban Windisch Károly földrajzi munkájához is ő rajzolta a térképeket. Uo. 113-115. Csáky nevű térképészt nem sikerült beazonosítani. A Lipszky által felsorolt személyek nem feltétlenül jelentik azt, hogy munkáikat felhasználta készülő művében. A gondolat a vállalkozásról később tudósító Zách Ferenc már idézett első leveléből származik, aki szinte szó szerint ezt írta Schedius Lajosnak 1798. május 23-án. Vö. Zach: Briefe. 1. levél. 45.

341 A levelet 1. REISZ 1995C 333-335., teljes fordításban: A gondolattól... 15-16.

102