Komjáthy Miklós: Az osztrák-magyar monarchia közös minisztertanácsa (kormányzattörténeti és irattani vázlat) (Budapest, 1966)

A közös minisztertanács kialakulása - X. A közös minisztérium kormányjellegéről

92. A kinevezésre s annak formájára l.&C.Z. 93. Erről is, mint a jegyzőkönyvek iktatásáról, sorszámozásáról, a dolgozat végén található összefoglalásból tájékozódhatik az olvasó. 94. Arról, hogy a valóságos, kibékíthetetlen ellentétek miképp hatottak a Monarchia államjogi struktúrájára s az igy deformálódott szerkezet miképp járult hozzá a birodalom pusztulásához, a szerkezeti fejtegetések summázása során lesz szó. 95. A Közösügyi Bizottság Naplója. Budapest, 1906. I. köt. 73-74. 1./ Kiemelések tőlem. K.M./ E vita kapcsán került szóba, mint már korábban s később is nem egyszer, ahogy mondták, a "magyar elem" érvényesülésének kérdése. Szivák Imre delegátus annak, hogy a magyarok is érvényesülhessenek a diplomáciai pályán, legfőbb akadályát a diplomáciai pályára lépés antidemokratikus előfeltételeiben látta. Diplomata csak az lehet a Monarchiában, aki a legalább 12 OOO korona magánjövedelemmel, un. "apanage"-zsal rendelkezik. E követelménynek, Szivák szerint, az osztrákok sokkal jobban tudnak megfelelni, mint a magyarok, lévén ott az átlagjövedelmek jóval magasabbak. "Már pedig én ... nem adok privilégiumot semmiféle osztálynak." Arra kérte a delegátusokat és a külügyminisztert: "méltóztassanak eltekinteni ettől a súlyos előfeltételtől, amely csak bizonyos, privilegizált társadalmi osztályoknak engedi meg a versenyt." Szivák ezt az 1906. június 26-i ülésen mondta /uo. 95« 1./. Másnap, június 27-én abból, amit előző nap a diplomáciai szolgálat magyar nemzeti szempontból kifogásolható voltáról megállapított, tovább következtetve az egész külügyi politika antidemokratizmusáról beszélt: "Egészben véve" - mondotta - "én a külügyi politika egyik legnagyobb hibájául azt rovom fel, hogy az teljesen távol áll a nemietek érzelmi, gondo lat- és érdekvilágától. Ez az, amit előbb ugy fejeztem ki, hogy a mi diplomáciánknak szüksége van a demokratizálásra." /Uo. 100. 1./ /Kiemelés tőlem. - K.M./ Szivák felszólalása és a hozzá hasonló felszólalások lényegében visszhangtalan, eredménnyel nem járó próbálkozások voltak. Alább, a dolgok summázása során, még idézek hasonló megnyilatkozásokat az osztrák delegáció üléseiből. Az, amit ezek az interpellációk a külügyi szolgálat antidemokratizmusáról mondottak, ill. aminek alapján ezeket mondották , végeredményben a Monarchia kormányzásának, a birodalmi kormánypolitikának a parlamenti ellensulynélküliségéből következett. A külügyi politikát a Monarchia nemzetei felett álló, pontosabban: a Monarchia nemzeteitől elszakadt uralkodó osztály irányította. Az uralkodó osztály, ill. annak legfelsőbb, irányító rétege lényegében alig, csupán formailag volt felelős külpolitikai vonalvezetéséért az alkotmányos képviseleti szerveknek. 96. A Közösügyi Bizottság Naplója. Budapest, 1906. I. köt. 13-14. 1./ Kiemelés tőlem. - K.M./