Komjáthy Miklós: Az osztrák-magyar monarchia közös minisztertanácsa (kormányzattörténeti és irattani vázlat) (Budapest, 1966)
A közös minisztertanács a világháború korában irattani és forrástani megjegyzések - XVIII. Néhány irattani és forráskritikai megjegyzés
Utószóként .néhány megjegyzést szeretnék fűzni dolgozatomhoz, amely mint a világháborús közös minisztertanácsi jegyzőkönyveket publikáló forráskiadvány /Protokolle des gemeinsamen Ministerrates, 19141918/ bevezető tanulmánya német nyelven jelenik meg• A kandidátusi értekezésül is szolgáló dolgozat magyar nyelven való kiadását egyik opponensem, Hanák Péter javasolta* Elsőben is legyen szabad mind neki, aki egyszersmind egyik lektora is volt levéltári forráskiadványomnak, mind másik lektoromnak, Ember Győzőnek és másik opponensemnek, Gálántai Józsefnek e helyen ismételten kifejeznem hálás köszönetemet. Köszönöm a Levéltári Szemle szerkesztőségének is, hogy a Szemle kereteihez képest terjedelmes tanulmányom megjelenését lehetővé tette. A forráskiadvány kezdetben tul szélesre méretezett anyaggyűjtését még az ötvenes évek elején kezdte meg e sorok Írójának irányitása alatt egy csoport /Balázs Tibor, Belényes Teréz, M. Császár Edit, néhai Deák Imre, néhai Dogscha Peniz, Péter László,, néhai Szászi András,. Tirscher Jolán, Urbámié Weisz Valéria, Vigh Károly és Vörös Antal/ "Iratok a dualizmus korának történetéhez" címen. Az anyaggyüjtő munkálatok során, azok körének leszűkítésével született meg az Osztrák Magyar Monarchia közös minisztertanácsa világháborús jegyzőkönyvei kiadásának gondolata, mint olyan, adatokban gazdag, változatos, szines, amellett azonban egynemű forrásé, amelyet sokan és sokféleképpen használhatnak fel. /A forráskiadványok e sajátos kívánalmát, < ill. jellegét Ember Győző fogalmazta meg./ Az Országos Levéltár a közös minisztertanácsnak a bécsi Haus-, Hof- und Staatsarchiv-ban őrzött egész anyagát filmre vétette s a világháborús jegyzőkönyvek kiadásával engem bízott meg. A kiadvány megjelenése nem utolsó Sorban azért húzódott évekig, mert a filmen rögzített jegyzőkönyv-szövegeknek a filmleolvasó gépekről történő másolása a rövid darabokból összeragasztott filmek gyakori szakadása s más, technikai nehézségek miatt csak igen lassan haladhatott előre. A sajtó alá készítés hosszú esztendeit igyekeztem felhasználni arra, hogy behatóbban megismerkedjem a jegyzőkönyvek, e sajátos forrásféleség létrejöttének körülményeivel, funkciójával s ; megkeressem a szálakat, amelyek a jegyzőkönyveket kitermelő kormányszervet a társadalmi, gazdasági és politikai élethez kötik. Hanák Péter e módszert, a dualista államrendszer problematikájának a segédtudományok szemszögéből való megközelítését első pillantásra szokatlannak, yégelemzésben azonban a társadalmi determináció és kölcsönhatás felfedezését s annak feltárását, hogyan járultak hozzá a hivatali szervezet zavarai a pusztuló Monarchia súlyos ellentmondásainak elmélyüléséhez, a dolgozat lényeges eredményének tartja. A kormányzati apparátust vizsgáltam s működésének egyik termékét, a minisztertanácsi jegyzőkönyveket. Szükségképpen került ily módon dolgozatom középpontjába a dualista államszerkezet életképességének kérdéseo Elismerem, ez a sajátosan szerkezetcentrikus szemlélet néha azt a látszatot keltheti, mintha a dualista államberendezés életképességét önmagában való értéknek, ill. életképtelenségét önmagában értékelendő hibának tartanám. Mentse dolgozatomnak, - hogy ugy mondjam - optikai törését kísérletjellege. E sajátos szemlélet tükrében tűnhetik esetleg ugy az is, szükségképpen kerülvén szóba a politikai történet nem egy eseménye, a Monarchia sorsát formáló nem egy politikus alakja, igy Tisza Istváné is, hogy ezekről az esemé-
