Komjáthy Miklós: Az osztrák-magyar monarchia közös minisztertanácsa (kormányzattörténeti és irattani vázlat) (Budapest, 1966)
A közös minisztertanács a világháború korában irattani és forrástani megjegyzések - XVIII. Néhány irattani és forráskritikai megjegyzés
243* A minisztertanácsi protocollumok tanúsága szerint nem egyszer még külsős égek, sőt hangulati elemek is erre utalnak, Ajnikor például Tisza István az 1915« október 6-i közös miniszteri konferencián bejelentette Magyarország igényét Bosznia-Hercegoviná• ra, Stürgkh osztrák: miniszterelnököt ez a kívánság kínosan lepte meg. Mintha parlamenti vita hevében értesült volna a számára váratlan bejelentésről, nem pedig előkészített napirenddel dolgozó kormány tárgyalóasztalánál. 244» Az 1915« június 18-i közös minisztertanács egyebek között foglalkozott a költségvetés kérdéseivel. Minthogy az osztrák parlamentet elnapolták, s igy a delegációkat sem hívhatták össze, zavar támadt a budget megszavazása körül. Az a vélemény alakult ki, hogyha külön hitel igénylésének szüksége merül fel, ezzel a kormányokhoz kell fordrtlni, amelyek a hitelt valószínűleg engedélyezik. "Bei einer Meinungsverschiedenheit hatte die gemeinsame Ministerkonferenz zu entsebeiden.* Lényegében tehát, a rendkívüli viszonyok között, a közös minisztertanács vette át a delegációk feladatkörének egy jelentős sávját. Nagyon tanulságos az, amit Tisza mondott ezzel kapcsolatban, hivatkozván az 1897« évi precedensre, amikor szintén ugy látszott, hogy az osztrák delegációkat nem lehet összehívni, s a budget-t megszavazni. Akkoriban törvényt készítettek elő, amely abból indult ki> hogy a delegációknak kettős feladata .van: a közös költségvetés megszavazása és a közös kormány parlamentáris ellenőrzése. Minthogy számolni kellett azzal, hogy a delegációk hosszabb ideig nem ülhetnek össze, a törvénytervezetbe felvettek egy pontot, amely szerint a magyar parlament letárgyalja a közös költségvetést s azt Ausztria reciprocitásának feltételezésével, meg is szavazza, A közös miniszterek ebben az esetben tartoztak volna megjelenni, ill, legalább magukat a magyar kormány által képviseltetni a magyar törvényhozás előtt, A törvénytervezetből, különben, semmi sem lett, mert közben-"megjavulván" az osztrák parlamentáris viszonyok, a delegációkat össze lehetett hivni, Stürgkh ugyanekkor tiltakozott Tiszának az ellen a beállítása ellen, mintha csak az osztrák parlamenti élet zsákutcába jutása miatt nem lehetne működtetni a delegációkat, ,! Wir lében im Kriegszustande, w£> die Erörterung der auswártigen Polit ik in einer Körperschaft, welcher djea Kritik derselben ex professo zustehe, nicht zulassig sein könne,,. Das Hindernis liege in der Sache selbst." A közös minisztertanács világháborús funkciótorzulása funkciókorlátozást, hatalmi súlyának csökkenését is jelentette. Az 1915» október 6-i közös minisztertanácsban, amikor arról volt szó, hogy a delegációk összehívását követelheti a magyar ellenzék, éppen, mert ezek szünetelése miatt nem nyilt lehetősége a közös minisztérium hatáskörébe tartozó ügyek parlamentáris ellenőrzésére, Tisza kijelentette, hogy a magyar kormány "die gemeinsame Regierung mit ihrer Verantwortung decke."
