Komjáthy Miklós: Az osztrák-magyar monarchia közös minisztertanácsa (kormányzattörténeti és irattani vázlat) (Budapest, 1966)

A közös minisztertanács a világháború korában irattani és forrástani megjegyzések - XIV. A közös minisztertanács a háborúban: a német gazdaság és haditechnika fölénye

táljának. Pedig látniok kellene, hogy az önállóság feladása elsó'sorban az osztrák ipart tenné tönkre* "Die wirtschaftliche Einigung sei gleichbedeutend mit wirtschaftlicher Abhángigkeit,., Eine Zollunion oder dergleichen bedeute aber nicht nur die wirtschaftliche Abhángigkeit von Deutschland, sondern es würden sich auch die politischen Polge-n für unsere Grossmachtstollún^ einstellen,

"21S. . Tisza aggodalmai gyors egymásutánban váltak valóra. Spitzmüller osztrák kereskedelmi miniszter /késó'bbi közös pénzügyminiszter/ az 1916. július 3-i közös miniszteri konferencián nyomatékosan hangsúlyozta, hogy a Monarchia súlyos gazdasági helyzetének következményeit a Németországhoz való viszony' szempont jából sürgó'sen tisztázni kell.- "Gerade die staatsf inanzielle und wirtschaf tliche lage lasse. befürchten, dass Österreich-Ungarn auf handelspolitischem Gebiete, im Verháltnisse zu Deutschland,. nicht über eine volle Preiheit verfügen werde ."219Á Monarchia gazdasági függetlensége feladásának első állomása az volt, hogy a Német Birodalom betekintést kivánt biztositani magának a Monarchia belső, főleg gazdasági ügyeibe.

220. Innen már valóban nem lett volna messze a két szövetséges hatalom gazdasági téren való egységbe forrásának lehetősége, ill* veszedelme* Az 1917* -május 6-i közös miniszteri értekezlet egyetlen tárgya a Monarchia és Németország gazdasági kapcsolatainak szabályozása volt* A minisztertanács minden tagja tisztán látta, hogy AusztriaMagyarország gazdasága a német támogatás nélkül összeomlik. És azt is.világosan látta, hogy a német politika a Monarchiának kényszerhelyzetével visszaél*. Reális megoldás ennek a súlyos ellentétnek feloldására nem kinálkozottIlyen megoldást nem is találtak*" Sőt: noha tudták, hogy félelmük tárgya szempontjából ezzel magukat áltatják, mégis, a szoros együttműködés, a németekkel való összetartás mellett foglaltak állást, Azzal a kétes értékű vigass&al, hogy az együttműködés mindkét fél életérdeke*

221. Pedig már egy évv'el korábban, az 1916, július 3-i kö'AÖs minisztertanácson, amelynek tárgyalásairól fentebb szó volt, Krobatin hadügyminiszter világosan kifejtette, hogy a német gazdasági segítség igénybevétele esetén a Monarchia önállóan nem fog tudni cselekedni* A németek ui. az önállóskodás legkisebb jelére segítségüket ahhoz a feltételhez kötik, hogy szakembereiket ide küldhessék, s hogy azok az ügyek vitelébe beleszólhassanak* Arra, hogy a "fejlődés" során eljutott volna a Monarchia a teljes gazdasági és politikai függésig, a N.émftt Birodalomtól, sőt a&oh. tul' a nemét gazdasági, struktúrába való. beilleszkedésig, ha a központi hatalmak összeomlása nem következik be, határozottan lehet következtetnünk az 1917. szeptember 6-15-i közös miniszteri konferencián elhangzottakból, Seidler osztrák miniszterelnök, a németekkel való gazdasági együttműködésről szólván, felpanaszolta, hogy az e tárgyban július és augusztusban folyt tárgyalások alatt a német delegátusok szorosabban akarták a Monarchiát a Kémet 2P2 Birodalomhoz kapcsolni* Ausztria-Magyarország gazdasági és politikai teherbírását messze meghaladták azok a követelmények, amelyeket vele szemben a há-