Notitia hungáriae novae historico geographica (Budapest, 2011)
Matthias Belius: Comitatus Arvensis
42 ÁRVA VÁRMEGYE II. A vármegyeleírás elkészítésének folyamata Bél meglehetősen korán segítséget kapott Árva vármegye leírásához. Buchholtz György ugyanis már 1719-ben elküldött neki egy leíráskezdeményt, amelyet minden bizonnyal Bél útmutatása alapján állított össze (1. [Bu]). Bél azonban nem lehetett elégedett a kapott anyaggal, ugyanis még 1732-ben is azt írta a Helytartótanácsnak, hogy nem tudott elegendő adatot gyűjteni a vármegye leírásához (1. a). Időközben azért láthatóan dolgozott a leíráson, két ismeretlen eredetű feljegyzés is fennmaradt hagyatékában a vármegyéről (1. [Fám], [KurzB]). Ennek ellenére csak 1736-ra készült el a leírás első változatával (a), amelyet letisztázva ugyanezen év augusztusában elküldött a Helytartótanácson keresztül a vármegyének (b), majd szeptemberben egy másik példányt a Kancelláriának (c1). A vármegyével nem volt szerencséje, a tisztikar 1738-ig halogatta a dolgot, majd elhárította magától a szöveg ellenőrzését (1. b). A Kancellária azonban egy hónapon belül átnézte és megjegyzéseivel együtt visszaküldte a szöveget; e megjegyzéseket Bél figyelembe vette (c2). Ezután valamikor 1737-ben elküldte - vélhetően ugyanezt a példányt - Reviczky János Ferencnek, aki külön lapokra jegyezte le terjedelmes megjegyzéseit a szöveggel kapcsolatban (1. [Re]). Bél nagymértékben figyelembe vette Reviczky javításait, és eszerint módosította a szöveget (c3), és levélben is köszönetét mondott régi barátjának. Erről a módosított szövegről (c3) készült - 1739. febr. 12., vagyis Reviczkynek Bél által a szövegben említett halála után, vagy esetleg már 1742, a negyedik Notitia-kötet megjelenése után - egy másolat (D), majd a benne végzett csekély módosítás után a pozsonyi tudós (vagy valaki más) ezt is lemásoltatta (E). E két másolat valamelyikéről készíttetett másolatot Gyurikovits György (F).1 A leírás nem jelent meg a Notitia IV. kötetében. Az okokat csak találgatni lehet. Valószínű, hogy a vármegyei ellenőrzés elmaradása áll a háttérben. Nem is annyira azért, mert a leírás a vármegyeiek kiegészítéseire szorult volna — hiszen elég részletes, gazdag alkotás -, inkább talán arról lehet szó, hogy Bél nem akarta a vármegyeiek jóváhagyása nélkül kinyomtatni a szöveget. III. A kéziratok ismertetése [Bu] 1: 2: [Descriptio Comitatus Arvensis.] 3: [A kézirat nem található] 4: Árva vármegye leírása. 5: Buchholtz György, a nagypalugyai, majd késmárki evangélikus gimnázium rektora, Bél szorgalmas segítőtársa2 1719. febr. 14-én kelt levelében azt írta Bélnek, hogy bizonyára már megkapta a leírást, amelyet ő, vagyis Buchholtz készített Árva vármegyéről, Kheberitsch Adám (Buchholtz barátja) segítségével.3 A leírás nem maradt fenn, így nem ismeretes, Bél mennyire használta fel; min1 Megjegyzendő, hogy Gyurikovits maga is készített Árva vármegyéről egy leírást (Notitia Historico-Geographica Comitatus Arvensis... opus... per Georgiám Gyurikovits elaboratum Posonii anno MDCCCV. auctum et emendatum anno MDCCCXIIL, OSZK Kézirattár Föl. Lat. 3220.; kiegészítések, adatgyűjtés: uo. Föl. Lat. 3804. I. köt. ff. 90-155.), ám a címen és a szerkezeten kívül csak igen kis mértékben támaszkodott Bél munkájára. Még 1. Minárik 2001. 19. 2 Személyére 1. Bogár 2009., Bélnek nyújtott segítségére 1. uo. 106-110. 3 „Qualem descriptionem Comitatus Arvensis administra opera Perillustris Domini Kheberitsch (a quo faceta de pastinacae virtutibus adjecta) concinnaverim, scio missam a Domino Doctore Mollero accepit Claritas Tua...” L. Buchholtz fent említett levelét Bél Mátyásnak. In: Bél 1993. nr. 49. A levélre még 1. Tibensky 1987. 2x9.
