Ress Imre: A Monarchia levéltári öröksége. A badeni egyezmény létrejötte (1918–1926) (Budapest, 2008)

Okmánytár - I. A magyar békeszerződés előkészítése - 1. Az osztrák békeszerződés előtt

Biztonságba helyezendők volnának továbbá az ország területén létezett különböző cs. és kir. katonai (pl. hadtest) parancsnokságok irattárai, melyek magán értesülésem szerint, szintén tartalmaznak történelmi szempontból értékes anyagot. Ezeknek megmentésére a napokban élőszóval hívtam fel a magyar Hadügyminisztérium kiküldöttjének figyelmét, ki a felállítandó magyar hadi levéltár elhelyezése ügyében tárgyalt az Orsz. Levéltárral.28

Ugyané szempontból figyelembe veendők még a volt cs. és kir. közös Külügy-, Hadügy- és Pénzügyminisztérium irattárai is. Hogy ezek egyáltalán, s mi módon volnának Magyarország s a volt osztrák birodalom részei között megoszthatók, arra nézve csak előzetes tájékozódás után mondhatnánk véleményt; addig is azonban az osztráknémet kormánnyal való tárgyalások útján biztosítandó volna Magyarországnak a joga a nevezett minisztériumok irattárának használatára.

Az eddigelé Ausztriával közös, Bécsben őrzött levéltárak, melyek magyar vonatkozású anyagot tartalmaznak, a következők: a volt cs. és kir. közös Külügyminisztérium alatt álló Házi, Udvari és Állami Levéltár (Haus-, Hof- und Staatsarchiv), a volt közös Pénzügyminisztérium alá tartozó Udvari Kamarai Levéltár (Hofkammerarchiv) s a volt közös Hadügyminisztérium alatt álló Hadi Levéltár (Kriegsarchiv). Ezen levéltárak rendkívül nagybecsű és a magyar történelemre nézve elsőrangú fontosságú anyagot tartalmazván, feltétlenül követelnünk kell, hogy e levéltárakból legalább a Magyarországot kizárólag érdeklő, s levéltári szempontból elkülöníthető rész nekünk adassák át. Erre nézve egyébiránt van szerencsém jelenteni, hogy a vallás- és közoktatásügyi miniszter úr29 Fraknói Vilmos c. püspök úr elnöklete alatt egy bizottságot küldött ki, melybe alulírottat is meghívta, s melynek feladata a bécsi könyv- és levéltárak és múzeumok magyar vonatkozású anyagának Magyarország részére leendő megszerzése iránt az illetékes osztrák hatóságokkal tárgyalni.30 E bizottság működését már meg is kezdte.31

Ezzel kapcsolatban bátorkodom azonban Nagyméltóságod figyelmét felhívni arra, hogy az Orsz. Levéltár jelenlegi régi épületében32 az említett irat, illetve levéltári anyag befogadására elegendő hely nem áll rendelkezésre. Nehogy tehát helyszűke miatt a szóban levő anyag beszállítását kénytelenek legyünk elhalasztani, s azt emiatt esetleges veszélynek kitenni. Kérem Nagyméltóságodat, hogy a magyar hadügyminiszter úrral33 egyetértőleg sürgősen méltóztassék az iránt intézkedni, hogy az említett célra az Országos Levéltár új palotájában megfelelő raktárhelyiség bocsátassék rendelkezésünkre, ahol az anyag addig is, míg az épület a Hadügyminisztérium által kiüríttetik, s levéltári célra állványokkal felszerelve berendeztetik, legalább ideiglenesen el legyen helyezhető.34

28 Az 1918. november 11-én megalakult „Hadi levéltár” működését az Országos Levéltár még teljesen el nem készült, Bécsi kapu téri épületének III. emeletén kezdte meg 1918 végén, majd 1919 januárjában a már Hadtörténelmi Levéltár és Múzeum néven szereplő intézmény hamarosan birtokba vette az épület II. emeletét is.

29 Lovászy Márton

30 Vö. 7. sz. irat

31 Vö. 8. és 9. sz. irat

32 Az Országház u. 28. sz. alatt 1923. szeptember közepéig működött az Országos Levéltár.

33 Bartha Albert

34 1918 januárjában elsőként a Honvédelmi Minisztérium vette használatba az Országos Levéltár még el sem készült. Bécsi kapu tér 2-4. sz. alatti épületét. 1920 márciusában az épület 234 helyiségéből a Honvédelmi Minisztérium budapesti katonai körletparancsnokság, I. kerületi polgári csendőrség, irattár, Hadtörténelmi Levéltár és Múzeum, ill. lakások céljára 148-at foglalt le. Az épület kiürítését csak 1921 nyarán néhány katonai hivatal és a „Hadtörténelmi múzeum" kiköltöztetésével kezdte meg. 1922-ben megvalósult az I. és II. emeleti raktárak beállványozása. 1923 szeptemberében a Hadtörténelmi Levéltár használta az Országos Le-