Ress Imre: A Monarchia levéltári öröksége. A badeni egyezmény létrejötte (1918–1926) (Budapest, 2008)
Okmánytár - I. A magyar békeszerződés előkészítése - 1. Az osztrák békeszerződés előtt
való tekintettel, hogy ugyanez az eset az összes diplomáciai anyagnál (33.000 csomag) s a kabineti levéltárnál s emellett a csehek a német-római birodalmi levéltári osztályokra is jogigényt formálnak. A megosztás óriási nehézségei miatt fölmerült a cseh tudományos és szakkörökben, s osztrák-német köröknél is tetszéssel találkozott a gondolat, hogy a Házi, Udvari és Állami Levéltár mindazon anyaga, mely a proveniencia elvénél és egyéb okoknál fogva nem teljesen alkalmas a fölosztásra, tehát - a német birodalmi állagokon kívül is közel kilenc tizedrésze a Házi, Udvari és Állami Levéltárnak - s vele együtt a volt cs. és kir. Külügyminisztérium „Politisches Archiv”-ja együtt Bécsben hagyassák, s mint államközi tulajdon, tudományos intézetet képezzen, melynek kezelésére, levéltári szakmunkáira s a tudományos kutatások kielégítésére stb. az egyes államok arányosan megfelelő számban tisztviselőket delegálnának. Ezt a gondolatot a leveled mellékletében megnevezett Kratochvil Vencel oszt. tanácsos a cseh kormány megbízásából állítólag egy emlékiratban fejtette ki, melyet a cseh kormány Párizsba ottani képviselőinek miheztartás végett megküldött volna. (Maga Kratochvil jelenben betegen fekszik Bécsben.) De tervezgetik cseh körökben állítólag azt is, hogy az esetre, ha Német-Ausztria Németországgal csakugyan egyesülne, ez az államközi tulajdont képező tudományos intézet Bécsből Prágába helyeztessék át, s hogy e cél támogatására és kivitelére az entente hatalmai megnyeressenek. Mennyiben felelnek meg e híresztelések a valóságnak nincs módunkban ellenőrizni; de nem zörög a haraszt, ha nem fú a szél! Az egészen bizonyos, hogy a csehek a közös tulajdon elvéhez szilárdul ragaszkodnak . ,.80 Véleményünk szerint nagyon szükséges volna, hogy a magyar kormány a német-osztrák kormányhoz, mint amely a közös levéltárakat „Treuhänder” minőségében adminisztrálja, egy jegyzéket intézzen, s ebben tudtul adja, hogy a közös levéltárak állagaiban eszközlendő bármily egyoldalú változtatás ellen határozottan tiltakozik, s a maga idejében megindítandó közös tárgyalások eredményétől kívánja függővé tenni megfelelő likvidáció útján a levéltárak sorsát s anyaguk fölosztásának módozatait. De célszerűnek vélnők, másodszor, ha a magyar kormány hivatkozva az osztrák szakkörökben elterjedt híresztelésekre és a magyar szakkörökben emiatt támadt aggodalmakra, egy megfelelő jegyzékben akár Vyx alezredes, akár a berni követség útján tiltakoznék az ellen, hogy az entente a csehek netáni kívánságára a közös levéltári anyag Prágába szállítását elhatározza, vagy más egyoldalú kívánság teljesítésére ígéretet tegyen. Megemlítem még, hogy a Házi, Udvari és Állami Levéltárban éppen e most napokban járt az olasz kormány egy kiküldöttje azon anyag reklamálása céljából, mely az egykori olaszországi habsburgi birtokokra s Dél-Tirolra vonatkozik. Ezeket az állagokat most nézi éppen át néhány olasz szakember.81 Tudatom végül Veled és kérlek, közöld tán a Külügyminisztériummal is, hogy Dr. Stokka és Dr. Szekfű kollégák velem, az illetékes miniszteri bizottság megbízásából, egy terjedelmes emlékiraton dolgoznak. Ez emlékirat a Házi, Udvari és Állami Levéltár összes anyagát, mozaikszerű összetételét, a száma nélküli alosztályok vagy részek jogi és provenienciális természetét részletesen fogja ismertetni, az összes alosztályokban rejlő magyar vonatkozású iratokat ki fogja emelni; a mondott bizottságot és általa a külügyminisztert az egész ügyről s a likvidáció folyamán fölmerülhető kérdésekről a lehető 80 WINTER 1978. 445. és SaMBERGER 1988. 372. 81 NECK 1978. 436-437. 46
