Lakos János: A Magyar Országos Levéltár története (Budapest, 2006)
IV. Az „új" Országos Levéltár megszervezése, történetének belügyminisztériumi felügyelet alatti időszaka (1874-1922)
helyezése céljából 10-15 év múlva célszerű bővíteni az épületet, ezért a telken legyen hely a bővítésre. A munkaszobák száma 23 legyen, ezen belül az országos főlevéltámoknak két, a levéltámokoknak, allevéltámo- koknak, kiadói fő- és aligazgatónak egy-egy külön szoba jusson. Szükséges egy-egy szoba iktató-irattárnak, rendezőnek, két szoba a könyvtárnak és egy nagyobb szoba a kutatóknak (az akkori kutató 34,17 m2-es volt), továbbá a 23 szobán kívül kiállítások és értekezletek, gyűlések céljaira egy díszesebb terem. A raktári és a hivatali részben egyaránt teljes körűen rendezzenek be villanyvilágítást és központi vízgőz-fűtést. Látható, hogy Pauler az akkori idők fejlettségének megfelelő technikai színvonalú levéltár felépítésére gondolt. (Hibájául felróhatjuk, hogy kevésbé gondolt a közelebbi jövőre, amikor pl. a munkaszobák számát az intézmény akkori, meglehetősen szűk létszámához szabta.) A programban több budai telket jelölt meg lehetséges építési helyszínként, közülük elsősorban a Werbőczy utcai régi József-laktanya területét vette számításba. Hamar kiderült azonban, hogy ez a telek túl kicsi. Helyette öt másik, alkalmasnak minősülő helyszín merült fel, úgymint a Várfok utca, Csaba utca, Vérmező út és a Krisztina körút által határolt terület, egy Nagy-Rákos utcai és egy Csalogány utcai telek, továbbá a Naphegy utca és Orvos utca közötti két telek. Az utóbbiak egyikét tartotta Pauler a legmegfelelőbbnek.37 A Belügyminisztérium felkarolta a levéltár javaslatát, és azt — döntést kérve — 1900 májusában áttette a Pénzügyminisztériumhoz. Időközben kormányváltás történt (a levéltárépítés ügyét támogató Bánffy Dezsőt Széli Kálmán váltotta a miniszterelnöki poszton), és az új kormány pénzügyminisztere — aki egyébként szintén Lukács László volt — már nem támogatta az önálló levéltári palota felépítését. Ehelyett felvetette, hogy az épülőfélben lévő új országház alagsorában helyezzék el az Országos Levéltárat. 1902-ben újra napirendre került a levéltárépítés ügye (a naphegyi telek már szóba se jött, ekkor az Országház út, Orvos utca, Erőd és Szegényház utca által határolt terület megvásárlását vették tervbe), ám a belügyi tárca a következő esztendőben (Pauler halálának évében) új minisztériumépület felépítését határozta el, mégpedig pesti helyszínen, az épülő parlament környékén. Ekkor úgy számoltak, hogy a levéltár nem kap új épületet, hanem a majdan kiköltöző Belügyminisztérium megüresedő helyét foglalhatja el. Végül még 1903-ban eldőlt, hogy egyelőre sem új belügyi székház, sem pedig új levéltár nem épül. Pauler 37 Közben szóba került még a Werbőczy utcai Zichy-palota megvétele, ám erről az épületről hamar le is mondtak, mert levéltári célra nem felelt meg. 115
