Lakos János: A Magyar Országos Levéltár története (Budapest, 2006)

III. Az Archivum Regni története (1756-1874)

konventek hiteleshelyi levéltáraival, amelyek ezeket fenntartani nem kívánják; VI. osztály: az erdélyi levéltár, benne az erdélyi kancelláriai, a gu- bemiumi és a kincstári levéltárakkal; VII. osztály: az 1867 utáni minisztériumok jövőben átveendő iratai. Látható, hogy Török a bizottsággal ellentétben a levéltári anyag rendszerezésénél nem az iratok vonatkozását (pertinenda), hanem eredetét, rendeltetésszerinti helyét (provenienda) kívánta figyelembe venni, habár akkoriban ezt az elvet még nem ismerték.

A felállítandó levéltár személyzetét Török nagyobbnak képzelte el. Mind a hat kezdetben megszervezendő osztályon egy levéltámoki, egy allevéltámoki és egy vagy két lajstromozói állás létesítését tartotta szükségesnek, ami 18-24 fős létszámot eredményezett volna, szemben a bizottság tizenegy fős indítványával. Egyetértett a főigazgatói állás megszervezésével, annak hangsúlyozása mellett, hogy a posztra országos hírű, nagy tekintélyű férfiút kell állítani.

Török a bizottság rendszerezésre és segédletkészítésre vonatkozó elképzelését is bírálta. Annak megvalósulása esetén ugyanis kettős lajstromok összeállítására lett volna szükség, ami rendkívül időigényes munka, így pedig az iratanyagokat sokáig nem használhatnák a kutatók. A fennálló rendhez meglévő segédletek alapján viszont minden könnyen megtalálható — szólt érve az átrendezés ellen. Az országos főlevéltámok a legsürgősebb feladatnak ítélte a semmire nem használható iratok kiselejtezését szakértő bizottság felügyeletével.

Az 1873 eleji országgyűlési határozat ellenére a Belügyminisztériumban elkészült egy kilenc szakaszból álló törvényjavaslat „a magyar királyi államlevéltár felállításáról", amely lényegében az ankétbizottság munkálatán alapult. E törvényjavaslat a következőket mondta ki:

• a bizottsági előterjesztésben felsorolt levéltárakat „magyar királyi államlevéltár" cím alatt egyesítik;

• az államlevéltár feladata: hozzájárulni a törvényhozás és a kormányzat körében felmerülő jogi és történelmi vonatkozású kérdések megoldásához, valamint előmozdítani az iratanyag tudományos értékesítését;

• a káptalanok és a konventek hiteleshelyi országos levéltárai eddigi őrzőhelyeiken az államlevéltár igazgatóságának felügyelete alá kerülnek (a javaslat — ellentétben a bizottság elképzelésével — nem vonta be a felügyeleti körbe a megyei és a városi levéltárakat);

88