Lakos János: A Magyar Országos Levéltár története (Budapest, 2006)

III. Az Archivum Regni története (1756-1874)

heteden, mert a készülő helyiségekben nem fér el az összes iratanyag. A minisztérium ezért felvetette, hogy esetleg egy külön levéltári épület biztosításával oldják meg a problémát.

Az épület kérdésével végül az 1872. július 12-i minisztertanács foglalkozott. A testület elvetette a külön levéltárépület ötletét, és úgy döntött, hogy az Országos Levéltárnak és a helytartótanácsi iratanyagnak helyet adó országház nagy- és kistermében, illetve a csatlakozó helyiségekben kell elhelyezni a volt magyar és erdélyi kancelláriák, valamint a volt erdélyi főkormányszék levéltárát, míg a kincstári levéltárakat egyelőre akkori helyükön (a Pénzügyminisztérium épületében, illetve Erdélyben) kell hagyni.45 Ez a minisztertanács arról is határozott, hogy a levéltárak kezelőit közös létszámba vonják össze és a Belügyminisztérium állományába osztják be, továbbá arról, hogy az új intézmény élére főigazgatót állítanak.

1872. október 4-én összeült a levéltári ankétbizottság, amelynek elnöki tisztét Groisz Gusztáv miniszteri tanácsos látta el. Tagjai sorába a Történelmi Társulathoz tartozó történészeket hívtak meg: Horváth Mihály püspököt, országgyűlési képviselőt (a többi tagot az ő javaslatára kérték fel), Csengery Antalt, Fraknói (Franki) Vilmost, Knauz Nándort, báró Nyáry Albertet, Nagy Imrét, Mednyánszky Dénest, Pauler Gyulát és Thaly Kálmánt. A bizottság 1872. november 21-én benyújtotta memorandumát a belügyminiszternek az államlevéltár szervezéséről.46 „Felmentve hisszük magunkat attól, hogy egy állami, központi levéltár fölállításának fontosságát és sürgős voltát hosszasan fejtegessük. Miután Európának minden nagyobb országa már évtizedek óta bír jól szervezett és bőkezűen ellátott ily levéltárral, és újabban kisebb vagy kevésbé művelt államok is létesítettek ilyeneket: elérkezett immár az időpont, hogy mi is kövessük példájokat". E szavakkal indokolta a bizottság a következő hét pontba foglalt javaslatát.

1. A felállítandó új központi államlevéltár hármas feladata: a) az állam és mások által gondjaira bízott iratanyag biztos őrzőhelye legyen; b) a kormányközegeket segítse a történeti és jogi

45 Miskolczy, Országos Levéltár, 18. Az Országház utcai háromemeletes épület és az Úri utcai kétemeletes épületszárny 1872-ben elkészült. Paulinyi, M. kir. belügyminisztérium, 48.

46 A bizottság javaslatát közölte a Századok 1873. évi 1. füzete 1-8. Az alábbiakban erre, valamint Miskolczy, Országos Levéltár és Veres, Archimim Regni, 54-57. tanulmányokra támaszkodtunk.

84