Lakos János: A Magyar Országos Levéltár története (Budapest, 2006)

III. Az Archivum Regni története (1756-1874)

tári forrásokra, majd a kiegyezés után, 1867 tavaszán ő kezdeményezte a tudós testületnél, hogy tegyen előterjesztést egy, a kor igényeinek megfelelő központi levéltári intézmény létesítésére.38

6. Új országos levéltár alapításának ügye (1867-1874)

A Magyar Tudományos Akadémia történettudományi osztályának 1867 áprilisában tartott ülése Wenzel Gusztáv előterjesztésére egy olyan országos levéltár felállítását javasolta, amely magában foglalja az országgyűlés és bizottságai, valamint a kormányzati szervek régi iratanyagait, a létező Országos Levéltárat, továbbá a megyék, a városok és a hiteleshelyek levéltáraiból a fontosabb okleveleket. Az Akadémia — Kubinyi Ágoston helyettes elnök és Arany János titkár aláírásával — ilyen értelmű felterjesztéssel fordult a belügyminiszterhez, aki a kormányalakulás óta az Országos Levéltár feletti főhatóságot gyakorolta. A miniszter Kovachichtól kért véleményt a javaslatról. Az országos levéltámok 1867. május 17-i válaszában teljes mértékben támogatta az Akadémia elképzelését, ugyanakkor rámutatott egy olyan problémára, amivel a történészek nem számoltak, az Országos Levéltár lehetetlen helyzetére: helyiségeiben több iratanyagot már nem lehetett elhelyezni, a zsúfoltság mellett a helyiségek sötétek és nedvesek voltak, alkalmatlanok levéltári anyag tárolására. Ezért szükségesnek tartotta, hogy mindenekelőtt megfelelő épületről gondoskodjanak az új intézmény számára.39

Az elhelyezés, az épület lett a terv Achilles-sarka. A belügyminiszter ugyan teljes támogatásáról biztosította az Akadémia javaslatát, sőt, 1868 szeptemberében az országgyűlés határozatban utasította a kormányt, hogy első lépésként gondoskodjon arról, hogy a volt magyar és erdélyi kancelláriának a király személye körüli miniszter kezelésében lévő iratanyagát Bécsből Budára szállítsák, ezt a határozatot azonban elhelyezési problémák miatt egyelőre nem lehetett végrehajtani. Hiába sürgette ezt többször is az országgyűlés, hiába hozott 1870 januárjában újabb megerősítő határozatot arról, hogy nemcsak a kancelláriák, hanem a volt erdélyi gubernium Kolozsvárt lévő levéltárát Budára hozzák és az Országos Le38 Miskolczy, Országos Levéltár, 7.

39 Jakab, A levéltárakról, 161.; Miskolczy, Országos Levéltár, 8-9.; Veres, Archivum Regni, 52.; Ember, Országos Levéltár, 15. Az alábbiakban is elsősorban ezekre a tanulmányokra támaszkodtunk.

81