Lakos János: A Magyar Országos Levéltár története (Budapest, 2006)

III. Az Archivum Regni története (1756-1874)

országházinak nevezték — országház céljaira vették igénybe, emeleti részén alakították ki 1784-1785-ben az országgyűlés alsó és felső táblai üléstermeit — országgyűlést azonban csak három alkalommal, 1790-ben, 1792-ben és 1807-ben tartottak itt —, és az épületben kapott helyet az Országos Pénztár is. A levéltárnak a bejárati kaputól jobbra (északra) lévő két földszinti boltozatos helyiség jutott. Közvetlenül az országház mellett állt az úgynevezett Moldauf-féle ház („kis országház"-nak hívták, ma: Országház u. 26.), amelyben az országos levéltámok lakását rendezték be. Az allevéltámok és az írnok egyaránt a nagy országház épületében lakhatott.12 A háznál zajló építkezések és a hely szűkössége miatt lassan haladt a levéltár berendezkedése, ezért csak 1785-ben kezdhette meg újbóli működését.

Röviddel ezután végveszélybe került a levéltár léte. II. József ugyanis a rendi berendezkedést szétzúzni igyekvő intézkedései sorában nem feledkezett meg a rendek levéltáráról sem: elrendelte megszüntetését és iratanyagának a helytartótanács és a Királyi Kúria levéltárai (irattárai) közötti szétosztását. Az Archivum Regni iratait egészében, és a Nádori Levéltárból a közigazgatási tárgyúakat a helytartótanácshoz, a Nádori Levéltár bírósági jellegű iratait és az Országbírói Levéltár teljes anyagát pedig a Kúriához utalta. Rudnyák András levéltámok nem tagadhatta meg a rendelet végrehajtását, azonban megtalálta a módját, hogy amennyire csak lehet, szabotálja azt. Hivatkozva az egész levéltár nem megfelelő rendezettségére, haladékot nyert az átadásra. A rendezési munkát az időközben jelentősen felszaporodott Országbírói Levéltár anyagában13 kezdte és végezte el munkatársaival, majd át is adta ezt a levéltárat a Kúriának A másik két levéltár átadásának előkészítése közben meghalt II. József, és halálos ágyán visszavonta legtöbb rendeletét. így az Archivum Regni és a Nádori Levéltár a helyén maradhatott, majd még 1790-ben az országbírói iratok is visszakerültek az Országház utcai épületbe.

A levéltárban 1765 óta tetemes iratátvételi és feldolgozó munka folyt. Tekintsük át először a negyed évszázad alatt bekövetkezett állomány- gyarapodást. A három levéltár mindegyikének növekedett a terjedelme, de korántsem azonos mértékben. Az 1790. évi állapotokat rögzítő állo12 Paulinyi, M. kir. belügyminisztérium, 37-38.

13 Az 1704-1786 közötti országbírói iratokat 1786-ban adta át az akkori országbíró. MÓL - K 148 - 1867 - 1809. (1807/1867). Kovachich országos levéltárnok jelentése a belügyminiszterhez. Közli: Tóth, Adalékok a régi.

57