Lakos János: A Magyar Országos Levéltár története (Budapest, 2006)

VII. 1970 után: két országos levéltár, rendszerváltozás

A raktárkapacitás bővülése lehetővé tette az iratátvétel fokozását. Eves átlagban több mint 1000 fm irat levéltárba szállításával az állomány nagysága az 1980. évi 8548 fm-ről 1991-re 20 693 fm-re emelkedett. A levéltár műhelyében évente kb. 250 ezer biztonsági mikrofilmfelvé­tel készült. Tovább folyt a levéltári anyag kutathatóvá tétele. Ennek keretében, a rendezéssel párhuzamosan készítették a raktári jegyzékeket, és progra­mot dolgoztak ki ezek repertóriummá fejlesztésére, végül azonban csak egy fond (Ipari Minisztérium iratai) repertóriumát publikálták. 1988-ban, majd 1990-ben újra kiadták (bővítve) a fond- és állagjegyzéket, amelynek az 1980-as évek végén továbbépíthető számítógépes adatbázisa is létre­jött. Az iratanyag gyarapodása és az 1945 utáni korszak kutatását szorgal­mazó politikai döntés következtében a kutatóforgalom gyorsan növeke­dett: évi átlagban 1980-1984 között 62 kutató 515 alkalommal, 1985-1989 között 96 kutató 1047 alkalommal, míg 1991-ben 195 kutató 1465 alka­lommal dolgozott a levéltárban. Ügyfelek elsősorban munkaviszony igazolása, illetve peres ügyek bi­zonyítékainak felkutatása céljából kértek adatokat a levéltártól. 1991-ben, amikor a rendszerváltozás utáni országgyűlés törvényt alkotott az 1949- 1989 között az állampolgárok tulajdonában okozott károk részleges kár­pótlásáról, sokszorosára nőtt az ügyfélforgalom. Közel 10 ezer igénylő adott be adatszolgáltatás iránti kérelmet az intézményhez. Fejlődött a kutatási és kiadványkészítő tevékenység is. 1981-1989 kö­zött újabb hat kötetnyi tematikus forráskiadvány jelent meg a Források a magyar népi demokrácia történetéhez című sorozatban. 1982-ben évkönyvet indítottak Új Magyar Központi Levéltár Közleményei címmel. Összesen há­rom kötete látott napvilágot. Kiemelkedő kezdeményezés volt a magyar állam 1944 és 1970 közötti szerveinek lexikális jellegű feldolgozását tar­talmazó háromkötetes mű (1985, 1988, 1993). Az intézmény levéltárosai elvégezték a számítógépes adathordozók archiválásával kapcsolatos el­méleti kutatásokat, amelynek eredményei külön füzetben és szakfolyó­iratban, illetve az évkönyvben jelentek meg. 1983-ban a levéltár adta ki a Magyarország levéltárai című kalauzt. A Módszertani Osztály Módszertani Füzetek kiadványsorozatában — Balázs Péter, majd Müller Veronika szerkesztésében — tizennégy kötet je­lent meg 1984-1992 között. Az osztály gondozásában közreadott egyházi levéltári segédleteket az osztályon dolgozó Dóka Klára szerkesztette. 428

Next

/
Thumbnails
Contents