Lakos János: A Magyar Országos Levéltár története (Budapest, 2006)
VII. 1970 után: két országos levéltár, rendszerváltozás
tott Levéltári leltárak sorozatban 35 munka (zömmel repertórium), sorozaton kívül 1974-ben az új, háromkötetes fond- és állagjegyzék, valamint 1976-tól a Térképtár katalógusának két kötete hat részletben. A II. számú (Forráskiadványok) sorozatban tizenkét, a III. számú (Hatóság- és hivataltörténet) sorozatban kilenc, a IV. számú (Történeti forrástudományok) sorozatban pedig hat művet publikált az intézmény. Összesen 100 munka jelent meg, nem számítva a Levéltári Osztály által közreadott, igen gyakran az Országos Levéltár közreműködésével készített publikációkat. Az 1980-as években a kiadványok készítése és megjelentetése már egyre inkább a külső pénzforrások (MTA-céltámogatás, kutatási alapok támogatása) bevonása révén vált lehetővé. 1984-ig a Levéltári Igazgatóság, illetve Osztály megbízásából a levéltár adta ki a Levéltári Szemlét. Saját folyóirata, a Levéltári Közlemények évfolyamai az 1970-es években nagy késéssel jelentek meg. A lemaradást az 1980-as évek első felében sikerült felszámolni. Ebben az évtizedben az intézmény nemzetközi összefogással készült kiadványokban is közreműködött (pl. nemzetközi reprográfiai kézikönyv, szocialista országok levéltári terminológiai szótára). Az 1990-es évek elején a Országos Levéltár részvételével újra megjelenhetett a Turul című genealógiai folyóirat. A közművelődést segítő tevékenység a tárgyalt időszakban nagyrészt a korábban kialakult formákban, de sokkal kisebb politikai-ideológiai töltéssel zajlott. Kiemelkedő volt az intézmény újjászervezésének 100. évfordulóján 1974-ben megrendezett, A Magyar Országos Levéltár kincsei című kiállítás a budai várpalotában, amelyet — sok másikhoz hasonlóan — Trócsányi Zsolt rendezett. (A jubileum alkalmából tudományos ülésszakot is tartottak az Akadémia várbeli dísztermében.) Az 1980-as évek első felében felújították a házi kiállítótermet, és ezentúl nem állandó kiállítás, hanem évente más-más témát bemutató (pl. Batthyány Lajos élete, foglalkozást ábrázoló címerek, híres személyek aláírásai) tárlat kapott itt helyet. Az intézmény közreműködésével rendezett külföldi kiállítások közül megemlíthető a schallaburgi reneszánsz, a marburgi Szent Erzsébet-, vagy az olaszországi Garibaldi-kiállítás. Bogdán István kezdeményezésére és munkája nyomán 1982-ben létrejött a levéltári tevékenység tárgyi emlékeit bemutató levéltári emlékszoba, amelyet később Levéltári Múzeumnak neveztek el. (A szobát rövidesen más célra vették igénybe, így a múzeum darabjai „raktárba" kerültek.) A korszak végén a levéltár könyvtára, az OLKK a raktározási gondok mellett súlyos beszerzési problémákkal is küzdött. Egyre nehezebben lehetett külföldi könyveket, folyóiratokat megrendelni, így csak részlege421
