Lakos János: A Magyar Országos Levéltár története (Budapest, 2006)
VII. 1970 után: két országos levéltár, rendszerváltozás
talános segédlet készüljön. Kísérleti jelleggel a II. Osztály kezdte el a munkát 1971-ben, hamar kiderült azonban, hogy a különböző rendszerű állagokról rendelkezésre álló repertóriumok mélysége rendkívül eltérő, így sok értelme nem lett volna a mutató elkészítésének. Továbbra is folyt a darabszintű segédletek (regeszta, lajstrom, mutató) készítése a középkori oklevelekhez, a tervekhez és a térképekhez, valamint az újkori gyűjteményhez. Kiemelkedő jelentőségű volt 1974-1983 között a máshol őrzött Mohács előtti oklevelek másolatait tartalmazó, kb. 90 ezer egységből álló Diplomatikai Fényképtár létrehozása Borsa Iván irányításával. Később, az 1980-as években, immár Varga János főigazgatósága alatt, egyre inkább a darabszintű segédletek készítésére helyeződött át a hangsúly. Nagy szerepet játszott ebben a folyamatban a számítógép, amelynek levéltári alkalmazása felé az első konkrét lépéseket az 1980-as évek első felében tette meg az intézmény. A Térképtár anyagáról olyan katalóguslapok készítésébe fogtak, amelyek gépi adatbázis létesítését is lehetővé teszik. Legnagyobb jelentősége a Mohács előtti források, vagyis a Diplomatikai Levéltár és a Diplomatikai Fényképtár számítógépes feldolgozásának, pontosabban a feldolgozás megkezdésének volt. A nyugdíjasként is tevékeny Borsa Iván irányításával 1983-ban kezdték számítógépre vinni a DL 160 ezer és a DF 140 ezer időrendi mutatólapjának adatait.4 Az 1980-as évek végén a mikrofilmtári adatbázis építése is megkezdődött. Az iratállomány jó rendezettsége és segédlettel ellátottsága nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy egyre több kutató fordult meg a levéltárban. 1970-1974 között összesen 4155 (ebből külföldi: 585), 1981-1985 között összesen 5974 (ebből külföldi: 873), míg 1986-1990 között összesen 6852 (ebből külföldi: 881) személy kutatott az intézményben. A kutatási alkalmak (esetek) száma az 1980-as évek első felében évi 10-12 ezer, második felében már 12-13 ezer között mozgott. Állományvédelmi okokból a mikrofilmezett források kutatása mindinkább filmen, a filmkutatóban folyt. Ennek bővítésére 1990-1991-ben került sor. Jelentős munkaráfordítást követelt meg a tájékoztató szolgálat ellátása. A levéltár munkatársainak munkaviszony-igazolási és még inkább leszármazási ügyekben az 1980-as években évente 3-4 ezer ügyfél megkereséseinek kellett eleget tenniük. 1970 után is eredményesen folyt a tudományos kutatómunka és a kiadványkészítő tevékenység. Rendszeresen megjelentek segédletek: az I. számú nyomtatott sorozatban három újabb ismertetőleltár, a sokszorosí4 Részletek: Borsa, Gépi adatfeldolgozás. 420