Lakos János: A Magyar Országos Levéltár története (Budapest, 2006)

VI. Az Országos Levéltár a centralizált szocialista levéltári rendszerben (1950-1970)

Ezek a kapcsolatok annyiban érintették az Országos Levéltárat, hogy a beérkezett mikrofilmeket és kiadványokat annak Filmtárában, illetve Könyvtárában helyezték el, és gyakorlatilag mind a filmek, mind a kiad­ványok cserealapját is az intézmény biztosította. 1954-ben végre lehetőség nyílt külföldi utakra tapasztalatszerzés és kapcsolatépítés céljából, ennek köszönhetően az NDK-ba, Csehszlovákiá­ba és Lengyelországba juthatott el magyar levéltári szakember. Az Or­szágos Levéltárból ketten utazhattak: Ember Győző lengyelországi, Var­ga Endre pedig csehszlovákiai tanulmányutat tett.188 Legalább ekkora je­lentősége volt annak, hogy az 1948 óta működő Nemzetközi Levéltári Tanács 1955 végén — az előterjesztett kérés alapján — felvette tagjai so­rába a LOK-ot.189 Ebben a folyamatban a legfontosabb lépés az Országos Levéltár fenn­állásának 200. évfordulója alkalmából 1956. június 12-16. között megtar­tott ünnepi ülésszak volt, amelyet éppen azért rendeztek, hogy szemé­lyes kapcsolat jöjjön létre a Szovjetunió és a többi európai szocialista or­szág, valamint a Magyarország számára fontos forrásanyagokat őrző Ausztria levéltári vezetőivel. A Nemzetközi Levéltári Tanácsot is meg­hívták a rendezvényre, többek között arra számítva, hogy ez elősegíti a szocialista tábor nyugati kapcsolatainak kiépítését. A célkitűzés megvaló­sult: az európai szocialista országok mindegyikéből eljöttek Budapestre a levéltárügy fontos személyiségei, Ausztriából Gerhard Rath, az Österrei­chisches Staatsarchiv főigazgatója és — egy napos késéssel — Charles Brai- bant, a Nemzetközi Levéltári Tanács tiszteletbeli elnöke, a francia levéltá­rak igazgatója is. A rendezvény jól sikerült. A vendégek tájékozódhattak levéltáraink helyzetéről (meghallgatták Ember Győző előadását az Or­szágos Levéltár kétszáz éves történetéről, Borsa Iván tájékoztatóját a ma­gyar levéltárügy 1945 utáni fejlődéséről, látogatást tettek az Országos Le­véltárban, az Egri Állami Levéltárban és az Egri Érseki Levéltárban), a vendéglátók pedig a vendégek referátumaiból információkat szerezhet­tek más államok levéltári viszonyairól és a Nemzetközi Levéltári Tanács tevékenységéről. A LÓK helyettes vezetőjének értékelése szerint az „ün­nepi hét legfőbb eredménye [...]: a kiépült személyes kapcsolatok a jövő­ben megkönnyítik és elmélyítik az intézményes kapcsolatokat, a szóbeli tárgyalások lehetőséget nyitnak egymás levéltári anyagának kölcsönös felhasználására, kiadványcserére, kölcsönösségi alapon (deviza nélkül) 188 Levéltári Híradó, 1954/3-4. 11—43.; Levéltári Híradó, 1955/1-2. 3-38. Ember Győző és Varga Endre részletes útibeszámolói. I8,> Mandlné, Nemzetközi kapcsolatok, 58. 409

Next

/
Thumbnails
Contents