Lakos János: A Magyar Országos Levéltár története (Budapest, 2006)

VI. Az Országos Levéltár a centralizált szocialista levéltári rendszerben (1950-1970)

Ezek a kapcsolatok annyiban érintették az Országos Levéltárat, hogy a beérkezett mikrofilmeket és kiadványokat annak Filmtárában, illetve Könyvtárában helyezték el, és gyakorlatilag mind a filmek, mind a kiadványok cserealapját is az intézmény biztosította.

1954-ben végre lehetőség nyílt külföldi utakra tapasztalatszerzés és kapcsolatépítés céljából, ennek köszönhetően az NDK-ba, Csehszlovákiába és Lengyelországba juthatott el magyar levéltári szakember. Az Országos Levéltárból ketten utazhattak: Ember Győző lengyelországi, Varga Endre pedig csehszlovákiai tanulmányutat tett.188 Legalább ekkora jelentősége volt annak, hogy az 1948 óta működő Nemzetközi Levéltári Tanács 1955 végén — az előterjesztett kérés alapján — felvette tagjai sorába a LOK-ot.189

Ebben a folyamatban a legfontosabb lépés az Országos Levéltár fennállásának 200. évfordulója alkalmából 1956. június 12-16. között megtartott ünnepi ülésszak volt, amelyet éppen azért rendeztek, hogy személyes kapcsolat jöjjön létre a Szovjetunió és a többi európai szocialista ország, valamint a Magyarország számára fontos forrásanyagokat őrző Ausztria levéltári vezetőivel. A Nemzetközi Levéltári Tanácsot is meghívták a rendezvényre, többek között arra számítva, hogy ez elősegíti a szocialista tábor nyugati kapcsolatainak kiépítését. A célkitűzés megvalósult: az európai szocialista országok mindegyikéből eljöttek Budapestre a levéltárügy fontos személyiségei, Ausztriából Gerhard Rath, az Österreichisches Staatsarchiv főigazgatója és — egy napos késéssel — Charles Brai- bant, a Nemzetközi Levéltári Tanács tiszteletbeli elnöke, a francia levéltárak igazgatója is. A rendezvény jól sikerült. A vendégek tájékozódhattak levéltáraink helyzetéről (meghallgatták Ember Győző előadását az Országos Levéltár kétszáz éves történetéről, Borsa Iván tájékoztatóját a magyar levéltárügy 1945 utáni fejlődéséről, látogatást tettek az Országos Levéltárban, az Egri Állami Levéltárban és az Egri Érseki Levéltárban), a vendéglátók pedig a vendégek referátumaiból információkat szerezhettek más államok levéltári viszonyairól és a Nemzetközi Levéltári Tanács tevékenységéről. A LÓK helyettes vezetőjének értékelése szerint az „ünnepi hét legfőbb eredménye [...]: a kiépült személyes kapcsolatok a jövőben megkönnyítik és elmélyítik az intézményes kapcsolatokat, a szóbeli tárgyalások lehetőséget nyitnak egymás levéltári anyagának kölcsönös felhasználására, kiadványcserére, kölcsönösségi alapon (deviza nélkül)

188 Levéltári Híradó, 1954/3-4. 11—43.; Levéltári Híradó, 1955/1-2. 3-38. Ember Győző és Varga Endre részletes útibeszámolói.

I8,> Mandlné, Nemzetközi kapcsolatok, 58.

409