Lakos János: A Magyar Országos Levéltár története (Budapest, 2006)

III. Az Archivum Regni története (1756-1874)

II. Lajos 1519. évi oklevele és tíz darab egyéb iromány. Az ország közállapotára vonatkozó hat iratot (az első 1522-ből származott) adott át a Nyit- rai Káptalan. A pannonhalmi főapát 1229-1597 között keletkezett oklevelekkel gyarapította az ország levéltárát, sőt, néhány magánszemély is adott be iratokat. Ezeket Acta privatorum jelzéssel külön tárolták. Nem számítva a külön kezelt okleveleket és más iratokat, térképeket és segédleteket, mintegy 260 csomónyi és több mint 100 kötetnyi iratanyag gyűlt össze a szorosan vett Archivum Regniben.

Batthyány ebben az időszakban — a biztonságosabb megőrzés érdekében — helyezte el a Nádori Levéltárat az Archivum Regni helyiségében, egyúttal kikötötte, hogy annak külön kezelését a jövőben is fenn kell tartani. Ugyancsak bekerültek az országbírói levéltárba tartozó iratok. Egyik esetben sem irattár (regisztratúra) jellegű levéltárról volt szó, hiszen mindkét méltóság hagyományosan saját családi iratai között őrizte a tisztségéhez kötődő iratanyagot, utódjaik — főleg az országbírók esetében — pedig nem mindig juthattak hozzá ahhoz. így a nádori, országbírói iratanyag tekintélyes része a nádorokat, országbírókat adó családok levéltáraiban (pl. Esterházy, Pálffy, Batthyány) maradt, amelyeknek egy része jószágvesztés miatt a kamarához került.

A Nádori Levéltár (Archivum Palatinale) 1765-ben a következő iratanyagokból állt: Nádasdy Tamás (1554-1562) adomány könyve; Thurzó György (1609-1617) 12 darab irata; Esterházy Miklós (1625-1645) négy protokolluma; Wesselényi Ferenc (1655-1667) két protokolluma és két csomó irata; Esterházy Pál (1681-1713) hét protokolluma és 72 csomó irata; Pálffy Miklós (1714-1732) hét protokolluma és több mint 100 csomó irata; Lotharingiai Ferenc királyi helytartó (1732-1739) öt protokolluma, 70 csomó és kötet irata; Batthyány Lajos (1751-1765) öt protokolluma és 143 csomó irata; és végül nádori irattöredékek. A XVII. század második felétől a nagyobb mennyiségben fennmaradt iratanyag főleg adománylevelekből, nádori parancsokból, királyi rendeletekből, bevallásokból, periratokból állt, Batthyány Lajos nádor iratai között pedig már a Jászkun kerületekre vonatkozók is voltak. Említésre érdemes, hogy Batthyány Lajos nádor annak érdekében, hogy a Nádori Levéltár céljára lemásoltassa, 1763-ban kölcsönkapta a kamarától Nádasdy Tamás és Esterházy Miklós egy-egy, valamint Wesselényi Ferenc két adománykönyvét. Végül 1767- ben a másolatokat kapta meg a kamara, az eredetiek pedig a Nádori Levéltárban maradhattak.2

2 Bottló-Veres, Regnicolaris levéltár, 9-12.; Herzog, Kamarai Levéltár II., 179., 183.

40