Lakos János: A Magyar Országos Levéltár története (Budapest, 2006)

VI. Az Országos Levéltár a centralizált szocialista levéltári rendszerben (1950-1970)

bekapcsolódott a könyvtárközi kölcsönzésbe, majd 1957-ben kiépítette a levéltári könyvtári hálózaton belüli kölcsönzést. 1960-ban új könyvtár- használati szabályzat lépett érvénybe, amely szerint az OLKK „korláto­zottan nyilvános tudományos" jellegűnek minősült. A kutatók csak hely­ben, illetve a kutatóteremben használhatták állományát, az Országos Le­véltár és a budapesti levéltárak dolgozói azonban kézikönyveket az épü­leten belül, más kiadványokat „házi használatra" is kikölcsönözhettek. Az olvasóforgalom (a kölcsönzést is beszámítva) adatai néhány évből: 1952 2349 eset 4191 mű 6744 kötet 1958 2005 eset 5859 mű 7113 kötet 1966 2508 eset 4555 mű 6277 kötet 1969 2775 eset 5402 mű 8289 kötet (Az adatok nem tartalmazzák a két munkaszobában elhelyezett kézi­könyvtár, a kurrens folyóiratok, valamint a kutatótermi kézikönyvtár használatát.) A Könyvtár, illetve OLKK vezetését 1951-től Bogdán István látta el 1983 végi nyugdíjazásáig. Könyvtári munkáján kívül elsősorban mester­ség- és mértéktörténeti kutatásokat folytatott, és e témákban fontos mű­vei jelentek meg. Nemzetközi kapcsolatok Az 1950. évi 29. tvr. rendelkezése értelmében a magyar levéltárak nem­zetközi képviseletét kizárólagos jogkörrel a LÓK látta el, ebből követke­zően az Országos Levéltár önállóan nem létesíthetett kapcsolatot külföldi szervezettel és intézménnyel. Az első években az is problémát jelentett, hogy nem is igen volt kivel kapcsolatot teremteni. Nyugat felé a kialakult igen feszült, hidegháborús helyzet, a „vasfüggöny" elzárta az „utat", kelet felé pedig csak lassan nyíltak meg a lehetőségek. A LÓK fennállása első pillanatától kezdve kapcsolatfelvételt sürgetett a Szovjetunió levéltári szerveivel, legalább szakirodalmi anyagok megszerzése céljából, azonban a szovjet fél — fi­noman szólva — nem kapott az alkalmon. Jellemző, hogy 1953 első felé­ben a LÓK egyik kezdeményezésére diplomáciai csatornákon a követke­ző válasz érkezett: a szovjetek 1950-ben (!) a moszkvai Magyar Nagykö­vetségen keresztül már küldtek az ottani levéltárügyet ismertető anya­got, amelynek tartalma még érvényes; a kért könyvek és folyóiratok telje­sen kifogytak, így azokat nem tudják rendelkezésre bocsátani. A LÓK 407

Next

/
Thumbnails
Contents