Lakos János: A Magyar Országos Levéltár története (Budapest, 2006)

VI. Az Országos Levéltár a centralizált szocialista levéltári rendszerben (1950-1970)

iratairól, a Helytartótanács ülésjegyzőkönyveiről, a Magyar Kancelláriai Levéltár Conceptus Expeditionum állagáról, a táblai ülésjegyzőkönyvekről, a Külügyminisztérium Béke-előkészítő Osztályának iratairól, Horthy Miklós Kabinetirodájának iratairól, a kincstári levéltárak egyes állagairól, a családi és gazdasági levéltárak értékesebb sorozatairól, a minisztertanácsi jegyzőkönyvekről (saját anyagból), illetve a Mohács előtti oklevelekről, a megyei közgyűlési és városi tanácsülési jegyzőkönyvekről és a tanácsköztársasági iratokról (a területi levéltárak anyagából).

Levéltári feldolgozó munka

Az 1949-ben megkezdődött alapleltározás 1950-1951-re befejeződött, pontosabban a levéltárba 1949-ig bekerült anyaghoz elkészültek a leltárlapok. Ezután az újonnan átvett iratanyagokban is elvégezték ezt a munkát, ha megfelelő más segédlet még nem állt rendelkezésre az illető levéltártesthez. A nyilvántartások szerint 1954 végén az állományba vett levéltári anyag 96,4%-a, 1969 végén 97,25%-a alapleltározott volt.

Ember Győző az 1950-es években kezdte meg levéltáriam elméleti munkásságát, amellyel lerakta a levéltári rendezési, segédletkészítési és selejtezési munkák tudományos alapjait, egyúttal meghatározta az Országos Levéltár iratanyagának feldolgozásával kapcsolatos tennivalókat. Az új program a következő volt: az alapleltározás elkészültével valamennyi iratanyag legalább középszintű rendezése, mintaállványozása és ellátása raktári jelzetekkel, az ideális raktári rend megvalósítása; nyilvántartási célból a fond- és állagjegyzék, valamint megfelelő középszintű segédletek készítése az egész anyaghoz. Darabszintű segédletet csak meghatározott iratanyagokhoz, pl. a Diplomatikai Levéltár okleveleihez vagy a térkép- és tervtári anyaghoz terveztek. Fontos programpontot képezett a levéltár anyagának rendszerezése, struktúrájának egységes kialakítása. Ez a világos elképzelés az 1950-es évek közepére vált véglegessé. Eredetileg — Jánossy Dénes tervének megfelelően — Ember Győző is úgy gondolta, hogy a levéltár teljes anyagáról el kell készíteni az ismertető leltárakat, később azonban megváltozott a véleménye.

A magyar levéltárügyben 1956 után került napirendre a levéltári anyag rendszerezésének kérdése A Magyar Állami Levéltári Fond jegyzékének elkészítése kapcsán. Mintául a szovjet megoldás szolgált. Az ország összes állami levéltárának anyagát a Levéltári Osztály által kiadott egységes séma szerint kellett rendszerbe foglalni. Ehhez mindenekelőtt a fondok kialakítására volt szükség, hiszen addig hazánkban nem alkal381