Lakos János: A Magyar Országos Levéltár története (Budapest, 2006)
VI. Az Országos Levéltár a centralizált szocialista levéltári rendszerben (1950-1970)
(kb. nyolcszorosára). Ugyanakkor 1970-ben a saját iratok felvételeinek mennyisége közel három és félszerese, a külföldi levéltári anyagokról beérkezetteké 2,7-szerese volt az 1959. évinek. Az Országos Levéltár Filmtára ebben az időszakban az összes magyarországi levéltár biztonsági filmtárává és a külföldi magyar vonatkozású iratok másolatainak őrzőhelyévé is vált. 1970-ben a saját iratokról készült 8,1 millió felvétel zöme a Kincstári Levéltárak (2,07 millió), a Magyar Kancelláriai Levéltár (1,01 millió), a családi levéltárak (921 000), a polgári kori minisztériumi levéltárak (869 000) és a Diplomatikai Levéltár (748 000) iratairól készült. A külföldi levéltárakból beérkezett filmek túlnyomó része Csehszlovákiából, Ausztriából, Romániából és Jugoszláviából származott, ezen kívül további 21 ország adott több-kevesebb felvételt. Állományvédelem A levéltári anyag állományvédelmének módszerei 1950 után fejlődtek ugyan, de csak korlátozott mértékben. A tömeges iratvédelem problémájának megoldása, amely az 1956-os katasztrófa után napirendre került, illúzió maradt. A korszakban javultak a tűzvédelem feltételei, lehetővé vált a portalanítás, növekedett a restauráló, a könyvkötő és a biztonsági mikrofilmező kapacitás. Az intézményvezetés fontos állományvédelmi kérdésnek tekintette a tömeges iratfertőtlenítés lehetőségének megteremtését. A tűz elleni védelem a háború előtt azt jelentette, hogy a raktártermek bejáratánál tűzi-vízvezetékhez csatlakozó tömlőket helyeztek el. Ezek azonban 1945-ben tönkrementek, és kezdetleges megoldást kellett alkalmazni: a raktárakban vizet és homokot tároltak tűzoltás céljaira. A tűzvédelmi hatóság előírásai alapján az 1950-es évek első felében helyreállították a tűzi-vízvezetéket és víznyomást fokozó berendezést is beépítettek, hogy a felső szinteken is megfelelő legyen a víznyomás. Eleinte raktáranként csak egy kézi tűzoltó készülék elhelyezésére nyílt lehetőség, majd 1963-ban sikerült kellő számú kézi tűzoltó készülékeket beállítani. Csak ekkor számolhatták fel a raktári homokos ládákat.139 A portalanítás az 1948-as alaptakarításhoz hasonlóan továbbra is kezdetleges módon zajlott. Az 1960-as években — időszaki munkaerők alkalmazásával — viszonylag rendszeresen végeztek portalanítást a raktá139 Borsa, Anyagvédelem, 131-132. 378
