Lakos János: A Magyar Országos Levéltár története (Budapest, 2006)

VI. Az Országos Levéltár a centralizált szocialista levéltári rendszerben (1950-1970)

1950-ben további régi, meghatározó szakembereknek is távozniuk kellett az Országos Levéltárból. Kossányi Béla és Kapossy János osztály- vezetőket alig 56, illetve 55 éves korukban nyugdíjazták. Kapossy két év múlva elhunyt, Kossányi azonban megbízással részmunkaidősként még hosszú ideig dolgozott az intézményben 1968-ban bekövetkezett haláláig-100

A vezetőhelyettesi posztot 1951-ben töltötték be Szedő Antallal, a Szolnoki Közlevéltár vezetőjével, aki politikai erősítésként érkezett az Országos Levéltárba (párttag volt, és 1933 óta részt vett a munkásmozgalomban). Pár hónapig a politikai okokból leváltott Paulinyi Oszkár osztályvezetői állását töltötte be a II. Osztályon, Paulinyi akkor a III. Osztály vezetője lett. 1952-ben a Munkásmozgalmi Intézetből érkezett erre a politikailag érzékeny posztra Kubitsch Imre, régi munkásmozgalmi ember, aki akkor iratkozott be az egyetemre. Két év múlva, 1954 novemberében visszatért korábbi munkahelyére, ahol a pártarchívum vezetője lett.101 Ekkor vette át — hosszú időre, 1980 végéig — a II. Osztály vezetését Bekény István, Ugocsa vármegye volt főlevéltárnoka, aki a belügyminisztériumi állásából távozva 1949-től már dolgozott az Országos Levéltárban. 19521953- ban a Fővárosi Levéltár vezetőhelyettese, majd ezt követően a LÓK Tudományos Osztályának vezetője volt.102

1952-ben Sinkovics István, az I. Osztály vezetője távozott, és az Eötvös Loránd Tudományegyetem egyetemi tanára lett.103 Az osztály vezetését addigi helyettese, Wellmann Imre (1949 végén megfosztották akadémiai tagságától) vette át, akit azonban hamarosan áthelyeztek levéltárvezetőnek a Fővárosi Közlevéltárba.104 A III. Osztály élén Bakács István addigi osztályvezető-helyettes váltotta Paulinyit. A Bírósági Csoportot

1954- től megszűnéséig osztályvezetői minőségben Varga Endre vezette.

Három év alatt tehát jelentősen megváltozott a vezetői kar összetétele. Egyértelműen a politikai szempontok miatt alakult így, a párt nyomására, annak érdekében, hogy a reakciósnak, osztályellenségnek minősített személyeket megfosszák pozícióiktól.

Sajátos megoldást alkalmaztak az illetékesek 1955-ben a LÓK megüresedett vezetőhelyettesi posztjának betöltésénél. A pártonkívüli Borsa Iván mellé (ellenőrzésére) — mint addig is — párttagot kívántak állítani.

1110 Levéltári Közlemények, 25. (1954) 289-291.; Ember, Kossányi.

101 Levéltári Közlemények, 34. (1963) 349.

102 Levéltári Szemle, 1997/4. 66-67.

103 Levéltári Szemle, 1990/4.105-106.

11,4 Levéltári Híradó, 1952. október-december 89-93.

364