Lakos János: A Magyar Országos Levéltár története (Budapest, 2006)

VI. Az Országos Levéltár a centralizált szocialista levéltári rendszerben (1950-1970)

• Kozma Miklós iratai (73 csomó, 1 doboz, 1 láda levelezés),

• Wünscher Frigyes iratai (13 csomó),

• Bezzegh-Huszár Miklós volt budapesti rendőrfőkapitány iratai (1 fm),

• Jungerth-Amóti iratok (4 csomó),

• Külügyminisztérium Politikai Osztályának 6 db mutatókönyve.60

Az ÁVH „feldolgozó" munkája során a felsorolt és más országos levéltári anyagok közül sok iratnak nyoma veszett. A megmaradt iratok — nem hiánytalanul — az 1955 utáni években és 1989-ben kerültek vissza az Országos Levéltárba.

Az intézmény az 1956-os forradalomban

A SZKP XX. kongresszusának a kommunista rendszer szörnyűségeit részben leleplező határozata Magyarországon is lavinát indított el. Az MDP Központi Vezetősége 1956 nyarán hozott úgynevezett értelmiségi határozatát a pártszervezet által szervezett „értelmiségi aktíva" vitatta meg az Országos Levéltárban. A pártszervezet vezetősége 1956. szeptember 27-én ennek alapján készített feljegyzést a KV Tudományos, Kulturális és Köznevelési Osztálya részére. Ebben tükröződött az a nagyfokú elégedetlenség, amelyet a Rákosi-rendszer politikája — levéltári területen is — kiváltott. „A régi szakemberekkel szemben megnyilvánult — az esetek többségében indokolatlan — bizalmatlanság, a levéltárosok munkájának lebecsülése, komoly tudományos múlttal rendelkező tudósok méltatlan mellőzése, felelős párt- és állami szervek súlyos károkat okozó nemtörődömsége a levéltárügy égető kérdéseivel kapcsolatban, a vezetésben megnyilvánult antidemokratikus módszerek mind oda vezettek, hogy a levéltárosok többsége — és éppen a legértékesebb rész — kezdte elveszteni a bizalmát a párt- és állami vezetéssel szemben, egyre kevésbé látta munkája perspektíváját, értelmét" — olvashatjuk annak a pártvezetésnek a panaszait, amely nem sokkal korábban még keményen kiállt az osztályharcos politika mellett. Az iratkezelés kaotikus helyzetbe került, a TÜK-i- ratoktól (titkos ügykezelés) elzárták a levéltárosokat, az iratselejtezések során súlyos hibák történtek — folytatódott a rendszer ostorozása. Az irományban hangsúlyos volt a következő: „Óriási károkat okozott a le60 MOL - XIX -1 - 1 - h - 1951 - 1610. Vegyes - 97/1951.; MÓL - XIX,-1 - 18 - a - 1610.

OL-32/1952.

343