Lakos János: A Magyar Országos Levéltár története (Budapest, 2006)
II. Az országos iratok ügye Mohácstól az Archivum Regni megalakulásáig (1526-1756)
jük ugyanis azt a tényt, hogy a rendek levéltárát a rendek érdekeinek, jogainak védelmére kívánták felállítani akkor, amikor az uralkodói központi hatalom éppen azon fáradozott, hogy uralmát levéltári eszközökkel is alá tudja támasztani, és újabb közjogi fegyvert láthatott a leendő Archivum Regniben. Kétségtelenül az ország levéltárába tartozó iratoknak az 1723. évi törvényben és a nádor levelében szereplő túl általános meghatározása is inkább az átadást gátló tényezőnek bizonyult. A levéltárszervező akció eredményessége jócskán elmaradt a nádor várakozásától, 1756 elejére mégis összegyűlt annyi iratanyag, ami már tényleges levéltári kezelést igényelt. Ebben a nádor saját — kisebb részben vásárlásból eredő — iratátadásainak is komoly szerepe volt: a levéltár részére többek között átadta az ország ládájában lévő iratokat, számos országgyűlési és országos összeírásra vonatkozó iratot, valamint nádor elődeinek fennmaradt protokollumait. Az iratanyagot a korábbi terveknek megfelelően a pozsonyi régi országházban helyezték el. A nádor 1756 tavaszán elérkezettnek látta az időt a levéltárat kezelő személy megbízására, noha egyelőre még korainak tartotta rendes országos levéltárnok kinevezését. Választása Csintó Imre helytartótanácsi cancellistára esett, aki alkalmi megbízásokkal addig is részt vett a levéltárszervezési munkákban. Batthyány 1756. március 2-án nevezte ki Csintót az archiva- rius regni vices gerensévé, vagyis a még nem létező országos levéltámok helyettesévé, és letétette vele a hivatalos esküt. Csintó egyúttal megkapta az előző nap, március 1-jén számára kiadott Instructiot, amelyben előírták feladatait.12 13 Gróf Batthyány Lajos nádor szervező munkájának eredményeként ezzel az intézkedéssel létrejött a rendi Magyarország intézménye, a később „régi"-nek nevezett Országos Levéltár, az Archivum Regni. Régebbi szerzőink nagy része ettől eltérően egy évtizeddel későbbre, 1765-re tette az alapítás idejét, amikor valóban jelentős szervezeti változás, fejlődés következett be a levéltár életében. Mások viszont 1753-at tekintették a levéltár létesítése évének. A magunk részéről — annak elismerése mellett, hogy az intézmény alapításának, kifejlődésének különböző fázisai voltak — újabb szerzőinkkel értünk egyet, akik 1756. március 1-jét és 2-át, a Csintó Imrének kiadott utasítás és kinevezési okmány keltezési idejét tekintik a levéltár születésnapjának. Bottló Bélát idézzük: „a nádornak e kinevezéssel és a vele kapcsolatos utasítással tett rendelkezése adta meg az 12 A két irat megtalálható: MOL - N - Archivum Regni, Lad. F., Fase. F. No. 1., 1 /a. 13 Vö. Jakab, A levéltárakról, 83.; Pauler, Országos Levéltár, 122.; Kossányi, Országos Levéltár, 3. 33
