Lakos János: A Magyar Országos Levéltár története (Budapest, 2006)

VI. Az Országos Levéltár a centralizált szocialista levéltári rendszerben (1950-1970)

csoportja. 1956 legvégén — a LOK-ra és a Központi Gazdasági Levéltárra is kiterjedően — öt fővel alakult meg az új szervezet, és még 1968 őszén is csupán tizennyolc főt számlált a párttagság (immár csak az Országos Levéltár dolgozói), ami a 127 fős létszám mindössze 14%-át tette ki.40 1960 közepén az intézmény egyik vezető beosztású dolgozója (beleértve a főigazgatót) sem volt MSZMP-tag. Ez évben az akkor már Szedő Antal vezette Levéltári Osztály határozott célként tűzte ki káderfejlesztési tervében elsősorban a vezetői és általában a tudományos állások betöltésénél a párttagok, a „képzett marxisták" számának emelését.41

Az 1950-es évek végétől is a levéltárba újonnan belépett tudományos dolgozók közötti kommunisták révén növekedett a párt taglétszáma. A „munkásmozgalom régi harcosai" közül többen is az Országos Levéltárba kerültek: 1951 végén Kubitsch Imre, 1956 után pedig Szinai Miklós (1957. október) és Réti László (1961), utóbbi a Munkásmozgalmi Intézet megszervezője, volt vezetője. A taglétszám az Új Magyar Központi Levéltár kiválásával csökkent, később növekedett (1971-ben nyolc, 1973-ban tizenegy, 1976-ban tizenkét, 1978-ban tíz, 1980-ban tizenhárom, 1985-ben tizenhárom, 1988-ban tizennyolc fő).42

Elekes Lajos után, 1950 őszétől rövid ideig Kovács Dóra, a LÓK előadója töltötte be a párttitkári funkciót (később az I. Kerületi Pártbizottság munkatársa lett), őt 1951-től Lőrincz Zsuzsa követte, aki 1956 őszéig állt a pártszervezet élén. Az újjászervezés időszakában Szedő Antal főigazgató-helyettes (egy ideje emellett a LÓK vezetőhelyettese), 1957 őszétől Szigetvári István, majd ismét Lőrincz Zsuzsa, aztán Szinai Miklós, 1965 tavaszától Szűcs László, 1970 nyarától Kállay István volt a párttitkár.43

A pártszervezet belső élete az 1950-es évek elején — a párton belüli ellenségkeresés szellemében — viszályoktól, fegyelmi eljárásoktól volt hangos. A párttitkár és helyettese — a rendszer lényegét jelentő pártirányítás jegyében — szinte minden hivatali ügybe bele kívánt szólni, a kinevezésekbe és más személyi ügyekbe ugyanúgy, mint a szakmai munka kérdéseibe. Az I. Kerületi Pártbizottság 1951 októberében kritikaként meg is fogalmazta, hogy a levéltári pártszervezet túl sokat foglalkozott a „termelés kérdésével és kevés gondot fordított a pártépítésre".44

40 BFL-XXXV-6-c- 117. őrzési egység.

41 MOL-XIX-1-4-ab-0030/1960.

42 BFL - XXXV - 6 - c -1133., 1326., 1734., 2019., 2349., 3036. őrzési egység.

43 BFL - XXXV - 96 - a - 5., 6., 14. őrzési egység; 6 - c - 29., 179., 443., 589., 1044. őrzési egység; 6 - a - 36. őrzési egység.

44 BFL - XXXV - 96 - a - 5. őrzési egység; 96 - b - 185. őrzési egység (1953).

338