Lakos János: A Magyar Országos Levéltár története (Budapest, 2006)

V. A kultuszminisztériumi felügyelet és a közgyűjteményi integráció korszaka (1922-1949)

adatok feltüntetésével. 1949 második felére külön féléves terv készült.335 A tervgazdálkodás bevezetésének mozgalmi és politikai-ideológiai velejáróiról — mint például a munkaversenyek, felajánlások stb. — az 1949-es intézményi beszámoló képet ad: „Az intézet feladatainak megvalósítását jelentős mértékben elősegítette a levéltár dolgozóinak köréből 1949 nyarán kiindult s azóta egyre magasabb fokra fejlődő verseny-, illetve munkamozgalom. Ez első stádiumában a munkaerkölcs megjavítását, a munkafegyelem megszilárdítását célozta, és már őszre komoly eredményeket ért el (késések, mulasztások megszüntetése). Második szakaszában, mely a sztálini felajánlásokban érte el tetőfokát, a munkateljesítmény emelését s az egyes munkanemek elvégzéséhez szükséges átlagidő megközelítő meghatározását célozta; első célját elérte, a második eléréséhez szempontokat adott. Harmadik fázisában — mely a sztálini felajánlások tapasztalataira épül, és tulajdonképpen a következő tervévben bontakozott ki — az akkori eredmények továbbfejlesztésével a munkatervek tökéletesebb felbontását s a terv teljesítésének könnyebb ellenőrzését, az egyes dolgozók aktív bekapcsolását a terv készítésébe s a végrehajtás ellenőrzésébe, és végül a minőségi szempont fokozott érvényesítését tűzte ki célul".336

Az Üzemi Bizottság „az üzemi szervezet termelésügyí bizottságának" kezdeményezésére 1949 júniusában javasolta munkanapló vezetését a rend, a fegyelem és a feladatvégzés fokozása céljából Az üzemi háromszög határozata alapján Ember Győző június 30-án ki is adta a vonatkozó rendelkezést, amely szerint az egyénenként vezetett naplóba naponként be kellett jegyezni a végzett konkrét munkákat.337 A munkanapló vezetési kötelezettség negyedszázadon át fennmaradt.

A szakmai feladatok területére áttérve, először is azt kell megállapítanunk, hogy a raktárak beállványozásának elhúzódása miatt az állomány- gyarapítás még ebben az évben is szűk körű maradt, az 1949. évi iratátvételek közül a Belügyminisztérium 1867-1944. évi elnöki iratanyaga és 1897-1944. évi általános iratainak jelentős része jelentette a legnagyobb tételt. Bekerült még például a Cégbiztosság 20 fm-nyi anyaga, az Egyetemi Nyomda irattára, a Radvánszky család sajókazai levéltára és az Esterházy hitbizományi levéltár.338 Ez utóbbi gyarapodás már a hitbizomá- nyok 1949:VII. törvénnyel kimondott államosítása következtében történhetett, mivel a hitbizományok levéltárai is állami tulajdonba kerültek. A

3,5 Ember, Huszonöt év, 19.

336 MOL - Y 7 - 260/1950. Összefoglaló jelentés, 8.

337 MOL -Y 7 - 584/1949.

338 Sárközi, Illetékességi kör, 149.; MOL - Y 7 - 260/1950. Összefoglaló jelentés, 2-3.

316