Lakos János: A Magyar Országos Levéltár története (Budapest, 2006)

V. A kultuszminisztériumi felügyelet és a közgyűjteményi integráció korszaka (1922-1949)

fizetők száma mégis csak 3".324

A „szervezett dolgozók" 1949. április 21-én választották meg az Országos Levéltár Üzemi Bizottságát, ennek elnöke Borsa Iván, titkára Szá- szi András lett.325 A szakszervezet — a központi irányelvekhez igazodva

— üzemi könyvtárat hozott létre, amelyben „ideológiai és mozgalmi" könyveket gyűjtöttek össze.326 Az Üzemi Bizottság véleményezési jogot kapott a dolgozókat érintő minden kérdésben (kinevezés, szabadság, szervezeti intézkedés stb.), és ezzel általában élt is. Az egyeztetés színterévé egyre inkább az úgynevezett üzemi háromszög vált, ahol a hivatalvezetés, valamint a párt- és a szakszervezet képviselői lényegében közösen döntöttek.327

Az „új világ" kezdetén más jellegű intézkedéseket is hoztak. Ezek közül kiemelkedő volt a Magyar Tudományos Tanács döntése az Országos Levéltár újjáépítéséhez biztosított pótlólagos források folyósításáról. Ennek köszönhető, hogy 1949-ben fokozott ütemben folytatódhattak a munkálatok: egyebek mellett májusban pótolták a kiégett liftet, megkezdődött a központi fűtés helyreállítása, valamint a raktárak renoválása és beállvá- nyozása.328 1949 végén napirendre került az épületbelsőt díszítő, nagymértékben károsodott freskók restaurálásának kérdése. Még Jánossy idején, 1948 novemberében egy bizottság azt javasolta, hogy a freskókat bizonyos változtatásokkal restaurálják.329 Most Ember Győző a képek eltávolítását, illetve lefestését kérte a minisztériumtól, mert a restaurálás „1. igen költséges, 2. a freskók szelleme alapjában demokrácia-ellenes, 3. így a kívánt célt nem érnénk el, és az erre fordított összeg felesleges pénzpo- csékolás volna".330 Egyértelmű, hogy az új rendszer ideológiai elvárásai késztették a levéltárvezetést erre a művészetellenes lépésre. Szerencsére a minisztérium nem kapkodta el a döntést, és így a kérdés megoldása tovább húzódott.

Ugyancsak a Tudományos Tanács külön támogatása tette lehetővé — ugyan a Jánossy idején megtervezettnél sokkal szerényebb keretek között

— a restauráló műhely és a korszerű mikrofilmraktár berendezését. A

324 BFL - XXXV - 96 - b - 1949. 7-8. őrzési egység; BFL - XXXV - 96 - c - 114. őrzési egység.

325 MOL - K 726 - 814/1949.

326 BFL - XXXV - 96 - b -1949.10. őrzési egység.

327 MOL - Y 7 - 583., 1033/1949.

,28 Borsa, Épületek, 42—44.; Ember, Huszonöt év, 11.

™ Patakiné, Levéltár, 13.

330 MOL - XIX -1 -1 - h - 1949 -1612. (30/1949.)

314