Lakos János: A Magyar Országos Levéltár története (Budapest, 2006)
V. A kultuszminisztériumi felügyelet és a közgyűjteményi integráció korszaka (1922-1949)
tot. Megkezdődött a totális diktatúra, az egypártrendszer, a pártállam kiépítése. Az átmenet folyamatában 1948 a fordulat éve volt. Elfogadjuk Ember Győző megállapítását, amely szerint a „magyar levéltárügyben 1950-et tekinthetjük a fordulat évének, az Országos Levéltárban valamivel korábban, már 1949-ben fordulatot jelentő változás történt".296 Nézzük — vázlatosan — ennek lefolyását. A pártegyesítést követően az intézményben önálló párt- és szakszervezeti csoport alakult. Mindkettő 1948 végétől aktivizálódott, és lassan a levéltári munka kérdéseit is érdeklődési körébe vonta. A szakszervezet 1948 őszén indítványozta, hogy a levéltárban havi rendszerességgel „termelési" értekezleteket tartsanak.297 Az új rendszerhez új emberek kellettek, és így hamarosan napirendre került a nem sokkal korábban még „demokratikus szelleműnek" minősített vezetők leváltása pusztán abból az okból, hogy a régi rendszer idején kerültek pozícióba. Jánossy Dénes főigazgatót, aki a Magyar Nemzeti Múzeum elnöki tisztét is betöltötte, 1947-1948-ban több oldalról érték támadások. Először Szimonidesz Lajos rágalmazta meg többek között azzal, hogy disznókat hizlaltak a Nemzeti Múzeum római kori szarkofágjaiban. Nem sokkal később a Teleki Intézet párttitkára a Szabad Népben, majd a Fórumban kritizálta Jánossy nemrég megjelent munkáit, igaztala- nul reakciósnak bélyegezve azokat. Ebben az időszakban a nyugati határ mentén megtalálták az elásott úgynevezett kisebb Esterházy-kincseket, amelyeket a Nemzeti Múzeumban ki is állítottak. Innen az ékszerek tekintélyes részét ellopták, ami miatt Ortutay Gyula vallás- és közoktatás- ügyi miniszter a Történeti Múzeum főigazgatóját és Jánossyt fegyelmi eljárással fenyegette meg, azonban mindketten bizonyítani tudták, hogy nem terheli őket felelősség. (Az elnök arra hivatkozott, hogy a múzeumi autonómia értelmében a rájuk bízott muzeális anyag védelme és őrzése az egyes tagintézmények főigazgatóinak kizárólagos hatáskörébe tartozik.) Jánossy nem sokkal később így írta le a bekövetkező eseményeket: „a miniszter ettől kezdve igen ridegen viselkedett velem szemben, míg aztán 1948. október elején felszólított, hogy elnöki tisztemről mondjak le, amit meg is tettem, és a köztársaság elnöke 1948. december 6-án tisztségem alól megadta a felmentést".298 Jánossyt kevéssel ezután a levéltári főigazgatóságtól is megfosztották. Erre az Esterházy Pál herceg tulajdonában lévő nagyobb Esterházy-kin2% Ember, Huszonöt év, 3. 2,7 Ember, Huszonöt év, 11. 298 MOL - R 279 (Jánossy Dénes iratai) - 26. tétel - 25-31. fólió. 301