Lakos János: A Magyar Országos Levéltár története (Budapest, 2006)

V. A kultuszminisztériumi felügyelet és a közgyűjteményi integráció korszaka (1922-1949)

anyagokat. A földszinti és első emeleti raktárak így felszabaduló állványaira felső szinteken lévő értékesebb levéltárrészek kerültek, míg a padlástérben tárolt VKM-iratok végül a Bécsi kapu felőli harmadik emeleti raktár kiürített részében kaptak helyet. Az alagsori tárgyi óvóhely adott menedéket a Róth Miksa-féle festett ólomüveg ablakszámyaknak is. Valamennyi raktárt ellátták a legszükségesebb tűzoltó felszereléssel, és a levéltár alkalmazottaiból megszervezték az éjjel-nappal szolgálatot tartó tűzőrséget.

1944 őszére minden munkát elvégeztek ahhoz, hogy a levéltár valahogy átvészelje Budapest ostromát, amikor december 4-én Jánossy kézhez kapta Szálasi utasítását a levéltár teljes anyagának becsomagolására és nyugatra menekítésére. A főigazgatónak esze ágában sem volt végrehajtani ezt az utasítást, hanem kimutatta az elszállítás lehetetlen voltát.

Amikor bizonyossá vált, hogy a németek védeni fogják Budapestet és az ostrom közvetlenül érintheti a levéltárat is, Jánossy beköltözött az épületbe. A bent Jakó Szabó Karolyon és Betlendi Jánoson kívül Kapossy János, Varga Endre, Pálfy Ilona, Sasvári Dezső [könyvtári tisztviselő], Magyari László, Magyar Lajos és Hajnal Rezső vállalkoztak arra, hogy családjukkal együtt beköltöznek a levéltárba, hogy — Jánossy szavait kölcsönözve — „segítségemre álljanak az elkövetkezendő nehéz időkben. Hozzánk csatlakozott még az épületben elhelyezett Hadilevéltámak néhány tisztje, hogy nyugatra szállított levéltáruk visszamaradt részeinek gondozását vállalják".

Az Országos Levéltár a háború poklában (1944. december-1945. február)

A szovjet seregek által körülzárt Budapest ostroma 1944 karácsonyán kezdődött és 49 napon át tartott. Ennek során az Országos Levéltár súlyos megpróbáltatásoknak volt kitéve. Az eseményeket kevéssel a háború után részletesen leírta Jánossy Dénes főigazgató, aki az ostrom idején végig a levéltárban tartózkodott. Az ő ismertetésére támaszkodva adjuk elő az alábbiakat.204

Az ostrom első három hete viszonylagos nyugalomban telt el, bombakár nem érte az épületet, de a nyilas hatóságok sorozásokkal zaklatták a személyzetet, és csak nagy nehézségek árán, Varga Endre életveszélyes pesti útja révén sikerült mentesítést szerezni legalább az épületben tartózkodók és a Budán lakók részére. Romlott a helyzet 1945. január közepétől, amikor Pestről Budára menekültek a német és nyilas csapatok.

™ Jánossy, Ostrom, 4-11.

274