Lakos János: A Magyar Országos Levéltár története (Budapest, 2006)

V. A kultuszminisztériumi felügyelet és a közgyűjteményi integráció korszaka (1922-1949)

tettel a hivatalnak vagy az intézménynek felettes és alsóbb szerveihez való viszonyára, politikai és közigazgatási szerepére, működésének politikai és társadalmi hatására, a vezető személyiségek jellemzésére". „Sor alatti jegyzetek", valamint pontos név- és tárgymutató tartozik minden kötethez.

A program második része tételesen felsorolta az egyes levéltárakban elvégzendő rendezési, leltározási és irodalmi munkákat, harmadik része pedig ezek közül azokat, amelyeknek felelősét Jánossy meg is nevezte. Ennek alapján megállapítható, hogy a főigazgató viszonylag rövid időn belül tervezte az összevont alapleltár teljes körű elkészítését.

Az irodalmi munkálatok körébe tartozó konkrét feladatok a következők voltak:

Magyar királyi és erdélyi udvari kancelláriák levéltárai:

• mindkét kancellária anyagának ismertető leltára (Wellmann Imre, Istványi Géza),

• az Erdélyi Udvari Kancellária hivataltörténete (Istványi Géza),

• a Magyar Udvari Kancellária hivataltörténete.

Erdélyi gubemiumi és más kormányzati levéltárak:

• ismertető leltár (Tóth András),

• a Gubemium és a helyébe lépő hatóságok hivataltörténete,

• az Exactoratus és a Commissariatus hivataltörténete,

• az erdélyi kamarai hatóságok hivataltörténete.

Helytartótanácsi Levéltár:

• ismertető leltár (Ember Győző),

• hivataltörténet.

263