Lakos János: A Magyar Országos Levéltár története (Budapest, 2006)

V. A kultuszminisztériumi felügyelet és a közgyűjteményi integráció korszaka (1922-1949)

Nagy, Ila és Főglein, majd 1938-1939-ben Ila egyedül folytatta évente több héten át. Fekete Lajos 1935-ben egy hónapot turkológiái kutatások­kal töltött Bécsben, majd 1937-ben fél évig Törökországban tartózkodott. Pálfy Ilona 1935-ben és 1936-ban is egy-egy hónapot kutathatott Bécsben településtörténeti témájához. Váczy Péter 1935-ben Berlinben két hóna­pig folytathatott középkor-történeti kutatásokat, 1938 végén pedig öt hó­napra Franciaországba utazott, Szabó István 1938-ban a pozsonyi Co- burg-Koháry levéltárban kutatott két hétig, míg Iványi-Grünwald Béla 1939. június 1-jétől egy évig folytatott legújabbkori történelmi tanulmá­nyokat Angliában.117 A háború kitörésével az utazási lehetőségek gyakor­latilag megszűntek, egyedül a Szlovákiához tartozó felvidéki levéltárak­ban folyhatott tovább a mikrofilmezés. Az épület és a technikai felszerelés ügyei Az 1930-as években az Országos Levéltár egyik legnagyobb gondját az jelentette, hogy a Hadtörténelmi Levéltár kiköltöztetését a megismételt próbálkozások dacára sem sikerült elérni. Az 1937. július 1-jében megsza­bott újabb határidő is eredménytelenül múlt el. Már az 1930-as évek elején szükségessé váltak bizonyos épület-felújí­tási munkák, mert a homlokzat és a torony faragott kövei meglazultak és hullani kezdtek. 1937-ben csak ideiglenes jelleggel végezték el a javításo­kat. A munkálatok közben, május 23-án villámcsapás érte a tornyot, ami újabb károkat okozott. A minisztériumok iratátadási igényei és az 1933 óta halmokban tárolt erdélyi iratanyag politikai okokból sürgetővé vált felállításának követel­ménye miatt az 1930-1940-es évek fordulóján végre lehetővé vált a raktá­rak beállványozásának folytatása, de csak félmegoldás született. Először 1939-ben nem raktári helyiséget, hanem a Bécsi kapu felé eső raktári szárny padlását szerelték fel fából készült állványokkal, majd 1940-1941- ben a Schlick-Nicholson cég jogutódja, a Ganz és Társa Rt. kivitelezésé­ben az alagsori nagyobb raktárba vasállványokat építettek, miután le­bontották az első világháború után beépített rekeszeket. A raktár egy ré­szét ekkor személyi óvóhely létesítésére vették igénybe.118 Csak 1936-ban vált teljessé az első emeleti kutatóterem berendezése, az intézmény az év májusától fogadhatta itt kutatóit. Ezzel egy időben a 117 1934-1939. évi jelentések. "* Borsa, Épületek, 39-40. 241

Next

/
Thumbnails
Contents