Lakos János: A Magyar Országos Levéltár története (Budapest, 2006)
V. A kultuszminisztériumi felügyelet és a közgyűjteményi integráció korszaka (1922-1949)
zeti Múzeum ügyvezető alelnökévé is kinevezte őt, így az egész önkormányzat ügyei is a nyakába szakadtak. A két egység élére egy-egy, a főigazgató alá rendelt osztályigazgatót neveztek ki: a Kormányhatósági Levéltár vezetője Jánossy Dénes osztálytanácsosi címmel felruházott országos levéltámok lett, aki a bécsi levéltáraknál mint kormánymegbízott (delegátus) teljesített szolgálatot, a Nemzeti Múzeumi Levéltáré pedig Jakubovich Emil főkönyvtámok, a Széchényi Könyvtár addigi igazgatója. Utóbbi egyidejűleg megkapta a nemzeti múzeumi igazgatói címet és jelleget. A Múzeumi Levéltár akkori hatfős tudományos tisztviselői létszáma nem változott. A vezető, Sulicza Szilárd főkönyvtámok ugyan a szegedi egyetemre távozott, de helyére lépett Jakubovich Emil. Bcrzsák István könyvtámok, Iványi-Grünwald Béla és Váczy Péter I. o. segédőrök, Czobor Alfréd szolgálattételre berendelt megyei főlevélíámok (a Heraldikai és Genealógiai Társaság titkára és a Turul szerkesztője) és Szilágyi Lóránt segély díjas gyakornok átkerült az Országos Levéltár létszámába, csakúgy mint Magyari László altiszt, aki mellé beosztották Harmat Albertet. A tisztviselők az új szervezetben is megtartották eredeti beosztásukat: a Mohács előtti gyűjteményt Váczy, az évrendezett gyűjteményeket Iványi-Grünwald, a? újkori különleges gyűjteményeket Borzsák vezette, míg a családi levéltárakhoz Szilágyi került. Egyedül Czobor kapott más feladatot: őt áthelyezték a Kormányhatósági Levéltárhoz, és az akkor szervezett Nemességvizsgáló Hivatal (ezzel alább még foglalkozunk) munkatársai közé osztották be. Helye nem maradt üresen, mert a Kormányhatósági Levéltárból idekerült Fekete Nagy Antal, aki a családi levéltárak vezetését vette át.95 A Nemzeti Múzeumi Levéltár Országos Levéltárhoz csatolásával az intézmény személyi állományának összlétszáma 38, beszámítva a 3 állástalan diplomás foglalkoztatottat is, de kihagyva a napszámöst és a takarítónőket, 41 főre emelkedett. (A levéltári személyzet kimutatását az 1934. évi állapot szerint lásd a mellékletben.) Herzog József — felfogásának megfelelően — a levéltári tevékenység súlypontját a feldolgozó munkákra kívánta helyezni. Ennek szellemében meghatározta „az intézet jövő munkarendjét". Ebben fontos elem volt az 1934. évi szervezeti intézkedése, amellyel külön egységként — létszám-átcsoportosítással — Nemességvizsgáló Hivatalt állított fel. Az ide beosztott tisztviselők (Ányos Lajos — teljes kiadmányozási joggal —, Fő- glein Antal, Czobor Alfréd, Tirscher Jolán, Bottló Béla)96 feladata kizáró95 1934. évi jelentés, 303.; Bakács, Múzeumi levéltár, 34. 96 Bakács, Múzeumi levéltár, 34. 7. jegyzet. 235
