Lakos János: A Magyar Országos Levéltár története (Budapest, 2006)
V. A kultuszminisztériumi felügyelet és a közgyűjteményi integráció korszaka (1922-1949)
ügyvitelében jött létre, és amely e hatóságokra jog szerint szállott. 3. Intézményes elősegítése s a lehetőség szerint biztosítása annak, hogy a nem állami és nem hatósági levéltárak a nemzeti kultúrjavak állagában fennmaradjanak".76 Szabó István a hiteleshelyi levéltárakat az állami levéltári hatóság tényleges birtokába kívánta adni. Elképzelései szerint a vármegyei, a városi és a községi levéltárak, valamint a más hatósági jellegű korporációk (kamarák, társadalombiztosítási intézetek, ipartestületek stb.) levéltári anyaga az állami levéltári hatóság közvetlen felügyelete alá tartozna, csak a levéltári hatóság jóváhagyásával lehetne selejtezni a felsorolt szervek levéltári és irattári anyagait, sőt, bizonyos irataikat kötelesek lennének átadni az állami levéltári hatóság kezelésébe.77 Szabó István szerint a fenti két kategóriába nem tartozó egyházi, társasági, vállalati, családi stb. levéltárak nem vonhatók állami felügyelet alá, de kataszterük elkészítésével, a különösen jelentős levéltárak „levéltári emlék"-ké nyilvánításával, a külföldre vitel és a megsemmisítés tilalmával, valamint az állam elővételi jogának biztosításával és annak szorgalmazásával, hogy- azokat a levéltári hatóságnál letétbe helyezzék, megfelelő védelmük elérhető.78 Mindehhez — Szabó István szerint — az szükséges, hogy az állami levéltári szervezetet egységes hatósági vezetés alatt dekoncentrálják, miként az az európai államok levéltárügyének fejlődésében is történt. Ezért meg kell szervezni a központi levéltári hatóságot, ami az európai országok majd' mindegyikében létezik — ez több helyen a szakminisztérium levéltárügyi osztálya, máshol külön igazgatóság, Svédországban pedig az országos levéltár. A „kitűnő svéd szervezetet" lenne célszerű példaként követni. Ennek megfelelően kerületi állami levéltárakat kellene létesíteni, szám szerint négyet, amelyek „a vallás- és közoktatásügyi miniszter, mint levéltárügyi szakminiszter hatáskörében az állam levéltári főhatóságává is átszervezendő Országos Levéltár alá volnának rendelve". Tisztviselőik az Országos Levéltár tisztviselőinek státusába kerülnének. A kerületi levéltárak átvennék azoknak a területi kormányzati, bíráskodási és közigazgatási szerveknek, illetve állami üzemeknek a levéltári anyagát, amelyek működési köre vagy — ha ez a kerület határán túlterjed — székhelye a kerületben van. Átvennék ezenkívül a hiteleshelyi levéltárakat is, és közvetlen felügyeletet gyakorolnának a kerületükben lévő 76 Szabó, Levéltárvédelem, 213. 77 Szabó, Levéltárvédelem, 213-217. 78 Szabó, Levéltárvédelem, 217-218. 227
