Lakos János: A Magyar Országos Levéltár története (Budapest, 2006)

V. A kultuszminisztériumi felügyelet és a közgyűjteményi integráció korszaka (1922-1949)

példányainak felhasználásával külföldi folyóiratok szerkesztőségeivel 1927-től létesült csere.

Jelentős gyarapodást hozott a könyvtárnak, hogy a Babics-könyvtárat sikerült letétként megszerezni. Babies József udvari tanácsos, a Magyar Történelmi Társulat tiszteleti tagja 1919-ben a társulatnak ajándékozta értékes, 3351 műből, 6516 kötetből álló könyvtárát, amelyet az 1924-ben állandó letétbe helyezett az Országos Levéltárban.61

A könyvtár állománya 1924-ben 13 598,1931-ben pedig 23 000 kötetre rúgott. Az 1884-től vezetett katalógust 1924-1925-ben — úgy tűnik — kézzel átírták kartonra, majd a gyarapodásokkal folyamatosan fejlesztették. A könyvtár 1926-ban bekapcsolódott a hazai bibliotékákban található külföldi folyóiratok, majd 1928-ban a külföldi könyvek központi katalógusának készítésébe, amelyet az Országos Könyvforgalmi és Bibliográfiai Központ kezdeményezett. Az 1920-as évek közepétől Fekete, Lajos látta el a könyvtári teendőket.62

Nemzetközi kapcsolatok

Az Országos Levéltár nemzetközi kapcsolatai az első világháború éveiben Ausztriára és Németországra szűkültek le, s a háború után is nehezen bővültek az antant-hatalmak elzárkózó, a háborús veszteseket karanténban tartani igyekvő magatartása miatt.63

A legrégibb kapcsolattípus, a személyes érintkezés továbbra is lényeges maradt, lassan intézményesült, és mindinkább állami kiküldetés keretében utazhattak külföldre a levéltár tudományos tisztviselői. Erre fentebb, a személyi kérdések tárgyalásakor említettünk példákat. Olykor külföldi levéltárosok is megfordultak az Országos Levéltárban. Komoly érdeklődést váltott ki külföldön az új levéltárépület, az 1920-as évek közepén több országból, keresték, meg a levéltárat az épületről szóló információkkal kapcsolatban.

Az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlása és felszámolása, valamint a trianoni békeszerződés levéltári rendelkezéseinek végrehajtása sok munkát adott az Országos Levéltár jónéhány tisztviselőjének. Szakvéleményeket készítettek az Ausztriával, Csehszlovákiával, Romániával és a Szerb-Horvát-Szlovén Királysággal kormányszinten folyó tárgyalásokra,

61 Vö. Levéltári Közlemények, 2. (1924) 197-198.

62 Vass, Fekete Lajos, 805.

63 E fejezet megírásában a következő tanulmányokra támaszkodtunk: BuzAsi, Nemzetközi kapcsolatok, 126-128.; Pálfy, Nemzetközi szervezetek, 80-89.

222