Lakos János: A Magyar Országos Levéltár története (Budapest, 2006)
V. A kultuszminisztériumi felügyelet és a közgyűjteményi integráció korszaka (1922-1949)
zött csak kettőt jelentetett meg: 1926-ban Fekete Lajos Bevezetés a hódoltság török diplomatikájába című, hézagpótló művét magyar és német nyelven, 1930-ban pedig A m. kir. Országos Levéltár állandó kiállításának katalógusát. Ezeken kívül Herzog József Levéltári Közleményekben két részben (1927, 1930) közzétett segédletét (Az Országos Levéltárban őrzött nádori levéltár [...] iratainak jegyzéke) különnyomatként is előállították. Az 1920-as évek közepén — eredménytelenül — kiadványsorozat megjelentetését is tervezhette az intézmény, legalábbis ezt valószínűsíti a Fekete Lajos művén szereplő „A Magyar Országos Levéltár kiadványai" sorozatcím.53 A Levéltári Közlemények — leggyakrabban ugyan összevont számokban és kisebb-nagyobb késésekkel — a tárgyalt időszakban rendszeresen megjelent, igaz, az eredetileg tervezett évfolyamonkénti 28-32 ív helyett általában kisebb terjedelemben. Ennek oka főleg az volt, hogy a profilba illő, megfelelő minőségű szakirodalom csak korlátozott mennyiségben született. Arra ügyelt a szerkesztő, hogy a levéltárosok körén túl levéltárhasználók is megvegyék a folyóiratot, és az számukra is nyújtson használható információkat a levéltári anyagról. Ez magyarázza a levéltár-ismertetések, a fondismertetések, a segédletek, a forrásközlések és a történeti forrástudományok körébe sorolható publikációk meghatározó súlyát a Levéltári Közlemények 1932 előtt megjelent, több mint 300 példányban kiadott évfolyamaiban. Levéltáriam közlés ebben az időszakban ritkán fordult elő.54 Mint azt Ember Győző kifejtette: „Polgári korszakának második, 1945-ig terjedő szakaszában az Országos Levéltár tovább haladt azon az útján, amely oda vezetett, hogy a történettudománynak legerősebb országos kutatóbázisa lett".55 A klebelsbergi tudománypolitika törekvése már az 1920-as évek második felében beérett: az intézmény tudományos tisztviselőinek zöme szervesen beilleszkedett a magyar történettudomány tevékenységébe. Az Országos Levéltár közművelődési munkálkodását ebben az időszakban is a korábban jellemző formák határozták meg.56 1928-1930 között elkészült a levéltár kiállítóterme a Bécsi kapu feié eső raktári szárny első emeleti raktárának térre néző végében, ahol 1930-ban megnyílt az új, a második világháború végéig fennálló állandó kiállítás. Időrendben ösz53 Sashegyi, Kiadványkészítés, 10-12. 54 Buzási, Közlemények, 14-17. 55 Ember, Országos Levéltár, 33. 56 Alábbi adataink forrásai: 1928-1931. évi jelentések; Kállay, Közművelődés, 131-136. 220
