Lakos János: A Magyar Országos Levéltár története (Budapest, 2006)

IV. Az „új" Országos Levéltár megszervezése, történetének belügyminisztériumi felügyelet alatti időszaka (1874-1922)

Látható ebből, hogy Klebelsberg világosan érzékelte a levéltár fő problémáit. Beszéde szellemében — miután felhatalmazásával Csánki

1922 januárjában javaslatot tett a tárgyban — 1922 márciusában a minisztertanáccsal jóváhagyatta a Levéltári Közlemények című tudományos folyóirat, az Országos Levéltár első rendszeres kiadványa megindításához szükséges 250 000 korona folyósítását.181

A tudományos jelleg kidomborítását szolgálta az az intézkedés is, amellyel az Országos Levéltár 1922. augusztus 11-i hatállyal (ténylegesen szeptember 1-jével) a Belügyminisztériumtól a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium hatáskörébe került át. Erről a költségvetési tárgyú 1922:XVII. te. 31. §-a rendelkezett. Klebelsberg ekkor már — 1922. június 16. óta — a fenti tárcát vezette. Hamarosan nagyszabású kultúr- és tudománypolitikai reformot kezdett, amely lényegesen befolyásolta az Országos Levéltár helyzetét is.

Nem sokkal a Tanácsköztársaság bukása után, 1919. szeptember 10- én, St. Germainben aláírták az osztrák békeszerződést, amely — a magyar fél számára kedvezőtlenül — úgy rendelkezett, hogy a Monarchia közös levéltárainak a proveniencia-elv alapján leválasztható részét fel kell osztani az utódállamok között, a feloszthatatlan levéltári anyag pedig osztrák tulajdonba kerül. Ausztriát kötelezték arra, hogy a felosztásról és a tulajdonába jutó levéltári anyagok kezeléséről az érintett államokkal megegyezzen. A Magyarországgal nem sokkal később kötött trianoni békeszerződéshez csatolt, 1920. május 2-i jegyzék viszont elismerte Magyarország közös levéltárakra vonatkozó társtulajdonosi jogait. A két fél nehezen, de végül megtalálta a kompromisszumos megoldást, és az

1923 elején a volt államközösségből eredő vagyonjogi problémákról kezdődő osztrák-magyar tárgyalásokon a levéltári kérdésben is megegyezés született. Ezt megelőzően, 1921-1922-ben Ausztria már lehetővé tette, hogy a Kriegsarchivban, majd a Hans-, Hof- und Staatsarchivban és a Hofkammerarchivban magyar levéltári delegátusok is részt vegyenek a felszámolási feladatokban.182

111 Lakos, Klebelsberg és a levéltár, 11.; Sashegyi, Kiadványkészítés, 10. A folyóirat történetét feldolgozta: Buzási, Közlemények.

182 Ress, Közös levéltárak, 191.; Ress, Levéltári vagyon, 4-5.; Ress, Der Weg, 18-24.

191