Lakos János: A Magyar Országos Levéltár története (Budapest, 2006)
I. Az Országos Levéltár történeti gyökerei a középkorban
ban vagy szekrényben tárolták, és — mivel a kincstár részének tekintették — jobbára olyan helyiségekben helyezték el, amelyekben más értékeket is őriztek. Fontos tulajdonsága középkori levéltárainknak, hogy azok csak az egyes méltóságok, tisztségviselők, hivatalok, testületek, közösségek és családok iratait őrizték, a több hivatal, szerv anyagát átvevő és gyűjtő, mai értelemben vett levéltárak nem léteztek. Ez alól egyedüli kivételek a hiteleshelyi levéltárak voltak. Középkori levéltáraink legfőbb sajátossága azonban funkciójukban, céljukban található meg. Akár a királyiról, akár a hiteleshelyiről, akár bármelyik más levéltártípusról beszélünk, annak jogbiztosító jellege tűnik szembe. Egyedüli céljuk a birtokosuk (a hiteleshelyi levéltárak esetében az „ügyfelek") jogainak, érdekeinek megvédése volt az oklevelek és egyéb iratok bizonyító erejével. Tudományos jelentőségre ekkor és még nagyon sokáig egyáltalán nem emelkedhettek. A jogbiztosító funkció garantálta a levéltárak fennmaradását évszázadokon át; ennek köszönhetjük, hogy bármily nagy pusztítást is végeztek bennük a történelem viharai, mai levéltárainkban — ha csak töredékesen is — megtalálhatjuk a középkori iratokat. Középkori levéltáraink kialakulása és fejlődése lényegében követte az akkori feudális Nyugat-Európa államaiban lezajló folyamatokat. Természetesen az állami berendezkedés, a társadalmi és a gazdasági élet eltérései nem egy sajátosságot eredményeztek, gondoljunk csak a nádor speciális szerepére, vagy a hiteleshelyekre. Kétségtelen az is, hogy Magyarországon az írásbeliség később bontakozott ki, mint Európa nyugati részén, következésképpen a királyi levéltár kialakulása is késett valamelyest. Jakab Elek — széleskörű információgyűjtés után — megfogalmazott véleménye szerint az uralkodóknak általában a XII. század előtt nem alakult ki levéltára, kivéve a pájpát, akinek udvarában már a IX. századtól létezett valamilyen levéltár. 3. Középkori királyi levéltárunk sorsa Levéltártörténeti szakirodalmunk egyetért abban, hogy a középkori magyar királyi levéltár nem maradt fenn, és gyakorlatilag remény sincs arra, 34 34 Angliában a XI. század végétől, Franciaországban Fülöp Ágost uralkodásától (1180-1223), Bajorországban a XIII. századtól van megbízható nyoma királyi/fejedelmi levéltárnak. 17