Lakos János: A Magyar Országos Levéltár története (Budapest, 2006)
IV. Az „új" Országos Levéltár megszervezése, történetének belügyminisztériumi felügyelet alatti időszaka (1874-1922)
mindezen levéltárak az Országos Levéltárban, az anyag terjedelmes volta miatt el sem volnának helyezhetők, és másrészt az ily nagymérvű köz- pontosítás a közönség érdekeibe is ütköznék".153 A levéltár továbbra is ellátta kurrens kutató- és tájékoztató szolgálati feladatait. Nem csökkent a nemességi ügyek száma, és 1913-ban rekordszámú, 119 kutató fordult meg a levéltárban, majd a háborús években valamelyest visszaesett a kutatóforgalom.154 Itt említjük meg, hogy az Országos Levéltár 1915. június 16-tól alkalmazta első női dolgozóját, a gépíró Magisztrát Máriát (később férjezett: Pálinkás Lajosné).155 Klasszikus iratrendezési és segédletkészítési munkák az 1912 utáni időszakban csak egészen kis mértékben folytak a levéltárban. Lényegében annyi történt, hogy egyes, a Pauler idején mesterségesen létrehozott 1526 utáni gyűjteményekbe összevont iratokat eredeti helyükre reponál- ták.156 A munka fő iránya az iratanyag új épületbe költöztetésének előkészítése volt. Ennek keretében a mai fogalmaink szerinti ellenőrző rendezést, raktári rendezést, mintaállványozást végeztek, továbbá egy általános nyilvántartási segédletet készítettek, amely az iratsorozatok, egyes esetekben a raktári egységek szintjéig lemenően rögzítette az iratanyag címét, korát, terjedelmét és raktári jelzetét. E feladatok egy részét a háborús körülmények és a forradalmak okozta személyi és pénzügyi válságok miatt csak az új épületbe költözés után végezhették el.157 Érdemes néhány mondatot szentelni a mintaállványozásnak. A levéltárban akkoriban az iratok egy részét ócska fiókokban és vasrudakon függő zsákokban, más részét fedőtáblák és feliratok nélküli, zsineggel közvetlenül átkötött csomókban tárolták. A csomók egyenetlenek, a legkülönbözőbb vastagságúak voltak. Csánki azt akarta, hogy az iratanyagot lehetőleg egységes méretű, feliratozott fedőtáblákkal ellátott, hevederrel átkötött úgynevezett mintacsomókra tagolják. A minisztérium hozzájárult ahhoz, hogy a levéltár legyártasson két kettős állványt, amely méreteiben azonos volt az új épületben később felállított állványokkal. Csánki úgy számolt, hogy a 40 cm szélességű polcokon egymás mögött 3-4 csomó lesz elhelyezhető. A fűtetlen és világítás nélküli raktárakban hideg időben és sötétben is biztosítani kellett a munkavégzés feltételeit, ezért a levéltár hordozható akkumulátoros lámpákat és kályhákat, vala153 MOL - K 148 -1912 -14 - 2156. Vö. Szabó, Levéltárvédelem, 187-188. 154 MOL - Y 15 - 20. kötet. 155 Horváthné, írógéphasználat, 117. 156 Sashegyi, Csánki Dezső, 432. 157 Ember, Országos Levéltár, 26-27. 176
