Lakos János: A Magyar Országos Levéltár története (Budapest, 2006)
IV. Az „új" Országos Levéltár megszervezése, történetének belügyminisztériumi felügyelet alatti időszaka (1874-1922)
lítás, és a levéltár közreműködött a millenniumi ünnepi kiállítás megszervezésében. A levéltár 1913-ig fennálló, első állandó kiállítása 1882-ben nyílt meg. Arról csak elszórt adatokkal rendelkezünk, hogy mekkora volt a kiállítás látogatottsága. Közvetlenül a megnyitás után nyilván több volt az érdeklődő, de egy 1898. évi kimutatás szerint abban az évben május 12. és szeptember 29. között mindössze 10 fő tekintette meg a tárlatot. A 21 látogatási nap közül csak kilencen volt látogató, általában naponta egy fő.96 A kiállítás létesítésével nemzetközi mintákat követett az intézmény. A francia Archives Nationales-ban már 1846-ban kiállították a királyi pecséteket, 1867-ben itt megnyílt a Musée des Archives, 1877-ben pedig Velencében állítottak fel levéltári múzeumot. Az 1896. évi millenniumi országos kiállítás történeti részének megtervezésében és más előkészítő munkáiban az Országos Levéltár részéről Pauler Gyula és Csánki Dezső vett részt. A Kormányzat és Közszellem címet viselő tárlatra a levéltár jelentős mennyiségű iratot kölcsönzött. Lényegében az ezredéves kiállítás levéltári anyagával szerepelt az intézmény az 1900. évi párizsi világkiállításon.97 Levéltári könyvtár Az Országos Levéltárnak újjászervezésétől kezdve volt könyvtára, igaz, csak kezdetleges formában. A könyvek eleinte két forrásból származtak: hivatalból megkapott és vásárolt kiadványok révén. Előbbiekből (törvénykönyvek, rendelettárak és más hivatalos kiadványok) alakult ki hamarosan az úgynevezett nagy könyvtár, utóbbiakból pedig a kézikönyvtár. A nagy könyvtárnak — a szerzeményezés módjának megfelelően — elsősorban közigazgatási profilja volt, míg a kézikönyvtár főleg történet- tudományi és történelmi segédtudományi művekből állt. 1884-ben kezdődött meg a könyvek rendezése és leltározása, ekkortól beszélhetünk valóságos könyvtárról, pontosabban a nagy és a kézikönyvtárról. A munka kezdetén a könyvanyagot három helyiségben tárolták, végül két szobában (a kézikönyvtárat a dolgozószobában) helyezték el. A könyvtár állománya 1884-ben 5094, 1895-ben 6950, 1902-ben 8667 kötetet tett ki. 1884-ben készült az első nyilvántartás cédulakatalógus formájában. 96 MOL-Y 15-19. kötet, 1. oldal. 97 Kállay, Közművelődés, 131-134. Az ezredéves kiállításra kölcsönzött anyagra vonatkozó iratok: MOL-Y 1 - I. 267/1892., I. 236/1895., I. 62/1896. 148
