Lakos János: A Magyar Országos Levéltár története (Budapest, 2006)

IV. Az „új" Országos Levéltár megszervezése, történetének belügyminisztériumi felügyelet alatti időszaka (1874-1922)

Pauler — elsősorban a szűk raktározási lehetőségektől indíttatva — komoly mértékű iratselejtezéseket végeztetett munkatársaival. Akár más ügyekben, Jakab Elek e vonatkozásban is élesen kritizálta főnöke elképzeléseit. így 1875-ben és 1890-ben is hangoztatta a vezetése alatti osztály iratainak selejtezési módjával szembeni aggályait, sőt, az Erdélyi Országos Főszámvevőségi Levéltár selejtezését meg is tagadta, mert az iratanyagot halomba rakva tárolták, és így tartalmát nem állt módjában megismerni.73 1875 és 1903 között egyebek mellett a két kancelláriai levéltár, a helytartótanácsi, a kincstári és a kúriai levéltár anyagaiban folyt selejtezési munka. Az intézmény papírhulladékként, sokszor árverés útján értékesítette a kiselejtezett iratokat, de előfordult olyan eset is, hogy a Nemzeti Múzeumnak ajándékozott duplum- és egyéb példányokat.74

Kutató- és tájékoztató szolgálat

Kutatómunkát általában a levéltár kutatótermében lehetett végezni. A rendkívül zsúfolt elhelyezési viszonyok miatt a terem egyúttal a levéltári alkalmazottak munkahelyéül is szolgált, ami eleve nem biztosította a zavartalan kutatói munka feltételeit. 1883-ban külön ügyirat született arról, hogy a kutatók igen kényelmetlen helyzetben kénytelenek használni az iratokat.75 A kutatóforgalom nagyságáról a fennmaradt „kutatók iktatókönyve" elnevezésű nyilvántartásból76 következtethetünk. Eszerint évente 1877-1880 között kb. 40^5, 1881-1885 között kb. 30-40, 1886-1890 között kb. 33-47,1891-1895 között kb. 30-50,1896-1900 között 18-38,1901- 1903 között pedig 33-37 kutatót (de talán helyesebb kutatási témát mondanunk) regisztráltak. Vagyis nagyjából azonos mértékű kutatóforgalmat feltételezhetünk, legalábbis a kutatók (kutatási témák) számát véve alapul.

Kutatást az Országos Levéltár saját tisztviselői is csak engedéllyel végezhettek olyan értelemben, hogy kutatásukról előzetesen ügyiratot kellett felvenni.77 Eleinte kutatási célból haza is vihették a levéltári anyagot,

73 Trócsányi, Erdélyi, 23.

74 A selejtezésre vonatkozó fontosabb levéltári akták: MOL - Y 1 — I. 33/1875., I. 42/1875., I. 43/1875., I. 111/1875., I. 264/1875., I. 24/1786., I. 388/1881., I. 209/1882., I. 2/1883., 1.188/1888.

75 MOL-Y 1 -1.111/1875. alapszámon található irat.

76 MOL - Y 15 - 19. kötet. 1897 végéig csak a mutatókönyv maradt fenn, tehát eddig az időpontig csupán ennek alapján állapítható meg — nagyjából — az engedélyt kérő kutatók száma.

77 MOL - Y 1 - III. 32/1878., III. 28/1879., III. 30/1879., III. 7/1885.

142