Lakos János: A Magyar Országos Levéltár története (Budapest, 2006)
I. Az Országos Levéltár történeti gyökerei a középkorban
Ebben szakirodalmunk egyetért, miként abban is, hogy az Anjouk alatt Nagy Lajos uralkodásának utolsó szakaszáig Visegrádon volt a levéltár. Úgy tűnik, vitán felül áll továbbá, hogy a XIV-XV. századi királyi levéltár (leginkább regale conservatorium néven emlegetik az oklevelek) már nem kizárólag az uralkodó magánlevéltára, hanem országos fontosságú iratokat (köziratokat) őrző hely gyanánt is szolgált, tehát állami levéltárnak tekinthető. Nagy Lajos uralkodásának végén Budára, a királyi vár északi részében álló tárnoki házba (domus tavernicalis, olykor domus thesauraria - kincstári épület) szállították át a levéltárat, és ez az épület adott neki otthont a középkor végéig, sőt — amint alább látni fogjuk —, ennél talán még egy kicsit később is. Őrzői és kezelői ekkor már nem a kápolnaispán, hanem minden bizonnyal a tárnokmester, illetőleg az alá beosztott kincstári személyzet egyes tagjai voltak. A levéltár kizárólag a király rendelkezése alatt állt, az ott elhelyezett iratanyag alapján csak az ő utasítására vagy engedélyével adhattak ki pl. másolatot. Kérdés, hogy a már említett királyi könyveken kívül még milyen iratok kerülhettek a királyi levéltárba? Hajnik Imre, Czobor Alfréd és Fekete Nagy Antal megállapításaira támaszkodva állíthatjuk, hogy pápai bullákat, magánszemélyeknek szóló királyi adománylevelek példányait, az egyházi és a világi testületek okleveleit ugyanúgy elhelyeztek itt, mint az ország kiváltság- és zálogleveleit, a királyi rendelkezéseket, Zsigmond királynak a hadak tartását megállapító és az 1500:XXII. tc.-kel ismét érvénybe lépő lajstromát, vagy az országhatárra vonatkozó ügyek okleveleit. Kétségtelen tehát, hogy a királyi levéltár országos fontosságú iratokat őrzött, amit a rendek legkésőbb a XV. század végén világosan fel is ismertek. Ennek tulajdonítható, hogy Mátyás fiát, Corvin Jánost szerződéssel kényszerítették arra, hogy a levéltárat Budán hagyja.* 21 22 23 Nem alaptalan az a feltételezés sem, hogy használták is a levéltár anyagát pl. Mátyás idején a törvényalkotó munkához.24 20 2U Jakab, A levéltárakról, 61.; Hajnik, Királyi könyvek, 16-17.; Czobor, Országos levéltár, 2.; Szentpétery, Oklevéltan, 183-184. 21 Az ezt bizonyító okleveles adatok pl. 1383-ból, 1390-ből, 1391-ből, 1454-ből, 1486-ból, 1488- ból, 1507-ből és 1515-ből valók. Vő. Czobor, Országos levéltár, 2-3.; Olexik, Középkori, 268.; Mayer, Levéltártörténeti, 142., 146-147.; Jakab, A levéltárakról, 69-70.; továbbá az 1492:IV. te. 2. §-a és az 1550:XXI1. te. preambuluma. 22 Hajnik, Királyi könyvek, 18-19.; Czobor, Országos levéltár, 3-4.; Fekete Nagy, A levéltárak, 25. 23 Hajnik, Királyi könyvek, 18-19.; Czobor, Országos levéltár, 3-4.; Fekete Nagy, A levéltárak, 25. 24 Ezt feltételezi R. Kiss, Közjog, 298-299. 13
