Lakos János: A Magyar Országos Levéltár története (Budapest, 2006)

IV. Az „új" Országos Levéltár megszervezése, történetének belügyminisztériumi felügyelet alatti időszaka (1874-1922)

Iád levéltára (1897) és a Nagyidai család levéltára.52 A Komiss család viszont 1892-ben visszakérte és -kapta a levéltárban korábban letétként elhelyezett iratanyagát.53 Levéltári anyag kiadására más példa is van: a levéltár 1877-ben Vasvári Pál iratait — irodalmi jellegük miatt — a Nemzeti Múzeumnak adta át.54

Borsa Iván az Országos Levéltár Pauler idején végzett aktív gyűjtőmunkája „talán legjelentősebb akciójáénak tartja a Hunyadi-levéltár Münchenben őrzött okleveleinek megszerzését egy sajátos csere keretében.55 A Hunyadi-Brandenburgi család értékes, az 1526 előtti magyar történelemre vonatkozóan gazdag adatokat tartalmazó levéltárát Brandenburgi György (Mátyás király fia, Corvin János özvegyének, Frangepán Beatrixnak a férje) vitte magával, amikor 1525-ben távozott Magyarországról a németországi Ansbachba. 1787-ben a Magyar Kamara kapta meg a brandenburgi őrgróf által II. Józsefnek ajándékozott 1166 oklevelet. Végül a kamara archívuma Neoregestrata acta gyűjteményében helyezték el a 30 fasciculusba osztott iratanyagot. Ennek egy részét (közel 240 oklevelet) — más kamarai iratokkal együtt — 1850-ben a Horvát Országos Levéltárba, Zágrábba szállították.

Az Ansbachban maradt, majd Münchenbe került okleveleket és más iratokat magában foglaló úgynevezett Brandenburgi-levéltárra 1874. évi tanulmányútja során Pauler Gyula országos levéltámok talált rá. Ennek nyomán Fraknói Vilmos, a Nemzeti Múzeum könyvtárának őre kiutazott Münchenbe, és ott megállapította, hogy a Hunyadi-Brandenburgi-levél- tár több mint 500 lajstromozott és több ezerre rúgó lajstromozatlan okleveléről és más iratáról, számadásáról van szó. A Nemzeti Múzeum csere útján akarta megszerezni ezt a levéltári anyagot, csereként kézirattárából ajánlott fel bajor vonatkozású dokumentumokat, de a müncheni partner nem fogadta el az ajánlatot.

Tíz év szünet után, 1887-ben Thallóczy Lajos, akkor már a Közös Pénzügyi Levéltár igazgatója elevenítette fel az ügyet. Megnyerte a Haus-, Hof- und Staatsarchiv igazgatójának és Pauler Gyula országos levéltárnoknak, valamint Kállay Béni közös pénzügyminiszternek a támogatását. Indítványára a két bécsi levéltár anyagából ajánlottak fel csereként bajor

52 Bakács, Iratanyag változása, 116.; MOL - Y 1 - I. 12/1880., I. 344/1880., I. 68/1881., I. 601/1882., 1.185/1883., I. 238/1883., I. 304/1897., I. 221/1898.

53 MOL-Y 1-1.227/1892.

54 MOL-Y 1-1.402/1877.

55 Borsa, Hunyadi-levéltár, 46. A tanulmány részletesen foglalkozik a kérdéssel, elő- és utótörténetét is beleértve. Az alábbiakban e tanulmányra támaszkodtunk.

129