Lakos János: A Magyar Országos Levéltár története (Budapest, 2006)
IV. Az „új" Országos Levéltár megszervezése, történetének belügyminisztériumi felügyelet alatti időszaka (1874-1922)
rülmények között jobbára fennmaradt az a gyakorlat, hogy jól képzett, diplomás embereket alacsony fizetésű hivataltiszti állásokba vettek fel. Érdekes, hogy a levéltár osztályai élén — az Erdélyi Osztály (Jakab Elek vezette) és a szerveződő Diplomatikai Osztály (Ováry Lipót vezette) kivételével — kezdetben a régi személyzettel átvett kezelő tisztviselők álltak: Suhajdy György a Helytartótanácsi, Raáperger Lipót a Kancelláriai, Stenzinger Alajos a Kincstári, Kendelényi Ferenc pedig a Kúriai (táblai) Osztály vezetője volt. Pauler javaslatát elfogadva a belügyminiszter 1879-ben az új kezelő tisztek kinevezését is előzetes vizsga letételéhez kötötte. A írásbeli vizsga feladata egy XVIII. századi német nyelvű fogalmazvány lemásolása és egy latin nyelvű irat magyarra fordítása volt, míg a szóbeli vizsga latin és német szövegek magyarra fordításából állt. Esetükben szintén háromtagú vizsgabizottság működött: az országos levéltámok (elnök), az egyik allevéltámok és a kezelő igazgató részvételével.27 Az 1883:1. te. 13. §-a a kezelői alkalmazás feltételeit is véglegesen szabályozta. Eszerint kezelő tisztviselő az lehetett, aki nyolc gimnáziumi osztályt elvégzett és a kezelői szakvizsgát előzetesen letette; a vizsga tárgyai: a magyar, a német és a latin nyelvek, továbbá a jó- és a helyesírás. A törvény értelmében az Országos Levéltár kezelői vizsgabizottsága előtt kellett letenni a vármegyei és a városi törvényhatóságok levéltárainál alkalmazott fő- és allevéltár- nokok számára minimumként ekkor előírt kezelői szakvizsgát is. 1881-ben a levéltári gyakornoki intézményt is bevezették az Országos Levéltárban abból a célból, hogy a levéltári pályára készülő 30 éven aluli fiatalok kellően képezhessék magukat a fogalmazói vizsga letételéhez. Gyakornok az lehetett, aki jogi vagy bölcsészeti egyetemi végzettséggel és latin nyelvtudással rendelkezett, és az országos levéltámok javaslatára a belügyminiszter kinevezte. A gyakornokok csak három hónapos ingyenes gyakomokoskodás után kaphattak javadalmazást az e célra a belügyminiszter által esetről esetre megállapított összegből. A levéltár első gyakornokát, a 24 éves Csánki Dezső bölcsészdoktor személyében 1881-ben nevezték ki.28 A belügyminiszter 1879-1882 között még további négy országos levéltári szabályzatot adott ki, illetve hagyott jóvá. Az 1879. évi „Ügykezelési szabályok" rögzítették a beadványok átvételének és elintézésének rendjét. A szabályzat értelmében a kezelő igazgató vezetésével iktató és kiadó hivatal működött, amely magánfeleknek 27 Törvények és rendeletek, 22-23. 28 Törvények és rendeletek, 24-25.; Sashegyi, Személyzet 1874^-1903., 231. 107
