Amikor "fellazult tételben fogalmazódott meg a világ". Mo. a hatvanas években (Budapest, 2013)

Soós Viktor Attila: A megtorlás éve

A megtorlás éve

85

perhullámmal,2 illetve az egyes perekkel,3 ügyekkel sokan foglalkoztak, a Levéltárban őrzött források azonban számos ponton adnak új információt, bepillantást engednek az állampárt motivációs szándékaiba és a kivitelezés eseményeibe.

Az MSZMP és a BM vezető szerveinek útmutatásai a „klerikális reakcióval” szemben (1956-1961)

Az 1961-ben kicsúcsosodó letartóztatási és elítélési hullámnak hosszú és mély előzményei voltak. Az 1956-os forradalom és szabadságharcban részt vett egyházi személyek gyorsan a BM kereszttüzébe kerültek, így sokukat ítélték börtönbüntetésre. Az ’50-es évek végén azonban léteztek olyan közösségek, csoportok, akiknek tevékenysége problémát okozott, és velük szemben is fel kívántak lépni. Ezért 1957 tavaszától a BM II/5-c és a II/5-f alosztályok komoly felderítő munkába kezdtek, és mindent dokumentáltak azzal a szándékkal, hogy később azokat felhasználják. A II/5-c alosztály a „klerikális reakció” elleni elhárítással foglalkozott.4 A különböző egyházak és felekezetek (római és görög katolikus, református, evangélikus, izraelita), illetve a szektának bélyegzett protestáns kisegyházak (baptista, adventista, metodista) megfigyelését, ellenőrzését végezte. A II/5-f alosztály elhárító munkája az ifjúságra, a középiskolák és az egyetemek tanulóira, hallgatóira és oktatóira, valamint a tudományos életre, illetve a sportra terjedt ki.5

Az MSZMP újjászerveződését az 1957. június 27. és 29. között lezajlott Országos Pártértekezlet zárta le,6 Kádár Jánosnak ekkor sikerült véglegesen megerősíteni pozícióját. Az országos értekezlet után a Belügyminisztériumban a vezetők számára 1957. július 19-én adtak eligazítást az új tennivalókról.7 A politikai nyomozók számára a fő feladat az ellenforradalom vezetőinek megtalálása,

tait, a Belügyminisztérium Kollégium, valamint az Országos és Rendőrkapitányi Értekezletek jegyzőkönyveit, valamint a Legfelsőbb Bíróság iratait mutatom be. Emellett természetesen az Allambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában őrzött operatív- és vizsgálati dossziékat is ismertetem, de jelen tanulmány inkább a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárának őrizetében lévő anyagokra fókuszál.

2 Áttekintő munkák: Havasy, 1990., I.f.nárd, 1991., Szabó, 2004. 63-95, Tomka, 2005. 160-184.

3 Fejérdy, 2010. 129-155.

4 Takács, 2010., Vörös, 2009. 10-11.

5 Takács, 2010.

6 MSZMP, 1957.

7 MNL OL XIX-B-1—x 10-2/17/1957. (4. d.) Az 1957. július 19-20-án tartott kétnapos országos értekezlet. A Belügyminisztérium feladatai az országos pártértekezlet alapján.