Amikor "fellazult tételben fogalmazódott meg a világ". Mo. a hatvanas években (Budapest, 2013)
Garadnai Zoltán: Magyarország nyugati nyitási politikája (1962–1964)
68 G AR AD N AI ZOLTÁN politikai jelentőséget kapnak. Magyarország kapcsolódását a Szovjetunióhoz továbbra is nagyon szorosnak ítélte, és abban nem tételezett fel érdemi változást. A hagyományosan külön kezelt Jugoszlávia esetében elsősorban a belső etnikai ellentétek, illetve a gazdasági szükségszerűségből következő, esetleges túlzott nyugati nyitás veszélyei miatti aggodalmak, a rendszer kettőssége, vagyis a Nyugat és a Kelet közötti ingadozása kerültek terítékre.6 Az összegző értékelés szerint a szatelit államokon belül és az országok között a korábbi statikus és monolitikus helyzethez képest 1963-tól a tapogatódzás, mozgolódás vált jellemzővé. Az események felgyorsulását az 1962 után bekövetkezett nemzetközi és a szocialista blokkon belüli változásokkal egyaránt magyarázták. A változásokban leginkább érintett és érdekelt államok közé Romániát, Magyarországot és Csehszlovákiát sorolták. A visszahúzó országok között Lengyelországot, az NDK-t és Bulgáriát említették. Párizsban a szocialista országok nyugati nyitásának általános okait az alábbiakban látták: 1. A gazdasági fejlesztés szükségessé teszi a nyugati kapcsolatok kiépítését, amelynek révén az érintett országok valamelyest csökkenteni képesek függésüket a Szovjetuniótól. 2. A belpolitikában a fő kérdés és egyben a változások mércéje a desztalinizá- ció foka, amely azonban országonként eltérő formában és tartalommal kezdődött el, és függött a kommunista vezetők lelki állapotától. A liberalizmus ezekben az országokban sajátos értelmezést kapott, a lakosság és a kommunista vezető elit közötti kompromisszum megteremtését szolgálta, amelyre a legjobb példának Magyarországot tekintették. 3. A belső gazdasági problémákhoz szorosan kapcsolódik a KGST reformjának a kérdése. 4. A táboron belüli egységet gyengíti a kisebbségekkel szembeni bánásmód, illetve a - szovjetek által kontrollált (megfékezett), de látensen tovább élő — hagyományos nemzeti ellentétek. 5. A kínai—szovjet ideológia/politikai rivalizálás a kisebb szocialista országok politikájában az ellentétek kiéleződésére katalizátorként hatott, ami gyengítette a korábbi mesterséges egységet.7 6 CADN Moscou Serie B. Carton 187. Note. Réunion des Chefs de mission en Europe Orientale. 7 CADN Moscou Serie B. Carton 187. Note. Evolution de la situation en Europe orientale et dans la zone soviétique dAllemagne pendant les six derniers mois.
