Amikor "fellazult tételben fogalmazódott meg a világ". Mo. a hatvanas években (Budapest, 2013)
Kiss András: A berlini kérdés magyar szemmel
52 KISS ANDRÁS hagyhat jóvá, ami még nem veszélyezteti a magyar népgazdaság egyensúlyát.26 A miniszter levele záró soraiban aláhúzta: „lehetetlenség lemondanunk arról, hogy a dolgozók életszínvonala a tervidőszak alatt, ha csak minimális mértékben is, de tovább növekedjen.” A magyar pártvezetés az 1961. márciusra összehívott VSZ politikai tanácskozó testületi ülésen27 végül is kötelezettséget vállalt arra, hogy az egyezményből eredő feladatokkal kapcsolatban a magyar kormány megfelelő intézkedéseket tesz a hadsereg harckészségének fokozására és az ország felkészítésére. Ennek megfelelően a Déli Hadseregcsoport részére kijelöltek szállító csapatokat, felemelt üzemanyag-tartalékokat, elhelyezési lehetőségeket, raktárakat és hírközlési infrastruktúrát, amit a magyar hadseregnek kellett biztosítani.28 A már többször említett márciusi VSZ PTT-ülés azért is fontos volt a szovjet blokk államainak egységes álláspontja szempontjából, mivel Walter Ulbricht, az NSZEP főtitkára azt próbálta hangsúlyozni, hogy ha a berlini szektor- határok továbbra is átjárhatók maradnak, akkor nem teljesíthetők a KGST-or- szágokkal szembeni gazdasági kötelezettségek. Ezzel Ulbricht nyilvánvalóan azt kívánta a szovjetek és a szocialista országok vezetőinek tudomására hozni, hogy a német pártvezetés csakis olyan megoldásban érdekelt, amely drasztikus, de egyben hatékony ellenszer a két Berlin határán kialakult helyzet ellen. A magyar pártvezetést mindezek mellett érdekes módon kisebbfajta kritika is érte. A német, valamint az európai biztonság kérdésében 1961. május 22-27. között Prágában tartott nemzetközi értekezleten egyes baráti országok képviselői aggodalmuknak adtak hangot, amiért Magyarországon nem foglalkoznak kellően a német kérdéssel. Az értekezletről készült beszámoló szerint az egyik csehszlovák küldött elmondta, hogy Magyarországon előadásokat tartott a német imperializmusról, és Budapesten párt és állami funkcionáriusok között érdektelenséget tapasztalt a kérdés iránt.29 Az értekezleten további kritikus megállapítások is elhangzottak, egy keletnémet résztvevő többek között a magyar—nyu26 Uo. Az 1961. év a magyar népgazdaság szempontjából azért is fontos évnek számított, mivel megkezdődött az 1956 után a szocialista országoktól kapott, de döntően a Szovjetuniótól felvett kölcsönök törlesztése. 27 A Varsói Szerződés Szervezete Politikai Tanácskozó Testületé jegyzőkönyvét 1961. március 30-án írták alá Moszkvában, amelyet a források márciusi egyezményként említenek. Az ülésen elfogadott határozat kimondta, hogy az 1961. év folyamán be kell fejezni a Varsói Szerződés valamennyi tagállama fegyveres erőinek anyagi-technikai ellátásával kapcsolatos, háború esetére szóló tervek kidolgozását, figyelembe véve az egyes országok lehetőségeit. (MNL OL M-KS 288. f. 9. cs. 1961/3. ő. e.) 28 MNL OL M-KS 288. f. 11. cs. 1961/914. ő. e. 29 MNL OL M-KS 288. f. 11. cs. 836. ő. e. - Lakos Sándor feljegyzése a Titkárság részére a német kérdésről és Európa biztonságáról Prágában megtartott nemzetközi értekezletről. Az értekezleten a Szovjetunió, Lengyelország, Csehszlovákia és az NDK külpolitikai
