Amikor "fellazult tételben fogalmazódott meg a világ". Mo. a hatvanas években (Budapest, 2013)
Kiss András: A berlini kérdés magyar szemmel
50 KISS ANDRÁS A sorozatos diplomáciai próbálkozások midig az előrelépés újabb reményét vetették fel a nyugat-európai társadalmakban és a keletnémet közvéleményben egyaránt. Ennek egyik megnyilvánulása volt Hruscsov és J. F. Kennedy20 1961. júniusi bécsi találkozója, amely szintén megállapodás nélkül ért véget. Kennedy ugyanis ragaszkodott ahhoz az állásponthoz, hogy a nyugati hatalmaknak továbbra is joguk legyen Nyugat—Berlin szabad elérésére, valamint kötelességük a nyugat-berliniek önrendelkezési jogának és a szabad választásoknak a biztosítása. A magyar vélemény a fent említett kérdéskörökkel kapcsolatban 1961-re lényegében változatlan maradt. A Szovjetunió és a szocialista országok a szabad választások lehetőségének kérdését sajátosan értelmezték, amely szerintük mindössze egy álca a nyugati propaganda kezében, ami arra szolgál, hogy befolyásukat mind jobban kiterjesszék Nyugat-Berlinre. Az elmélet egyik meghatározó eleme szerint a németek önrendelkezési jogának biztosítását szembe kell állítani azzal, ahogy a gyarmattartó hatalmak sárba tapossák a gyarmati népek önrendelkezési jogait, vagyis érdekeiknél éppen azt nem veszik egyáltalán figyelembe. Tehát a magyar álláspont szerint is a nyugati önrendelkezési jog felajánlása mögött a szocialista NDK likvidálásának a törekvése húzódik meg, ami elfogadhatatlan a szocialista blokk számára. A magyar állami és pártvezetés intézkedéseit az 1961. évi berlini eseményeket megelőzően is a Varsói Szerződés Szervezete Politikai Tanácskozó Testületében (VSZ PTT) és a szocialista országok honvédelmi minisztereinek értekezletein hozott döntések határozták meg. A magyar külpolitika irányításában a következő három tényező egyenlő szerepet játszott. Az egyik, a Szovjetunióhoz fűződő konstruktív lojalitás-. Ennek alapján Magyarország megbízható partner kívánt lenni a Szovjetunió szemében, de az ami nem tilos, azt szabad elv alapján párhuzamosan tesztelte a szovjet—magyar kapcsolatokat. A másik fontos tényező a magyar álláspontok kialakításánál a nyugat-európai országokhoz fűződő viszony alakítása és ápolása volt, amely elsősorban a nyugattal folyó gazdasági kapcsolatok fejlesztését jelentette. Harmadszor, meghatározó tényezőként a kelet-európai országokhoz fűződő sokszor bonyolult — ellentmondásos — kapcsolatrendszer emelhető ki.21 Mint már említettük, az 1961. évnek a berlini kérdéssel kapcsolatos nemzetközi várakozásai és egyeztetései a többi szocialista országhoz hasonlóan a magyar pártvezetést is arra késztették, hogy naprakész információval rendelkezzen a kérdés rendezésének lehetőségeiről. A várakozások ellenére elmaradó német békeszerződés megkötése, a leszerelés kérdésében holtpontra jutó tárgya20 John Fitzgerald Kennedy (1917—1963) az Amerikai Egyesült Államok 35. elnöke. 21 Lásd Békés Csaba: Külpolitikai konferencia — Nem mindent a Szovjetunió határozott meg a rendszerváltozás előtt sem. http://galamus.hu/index.phpiview
