Amikor "fellazult tételben fogalmazódott meg a világ". Mo. a hatvanas években (Budapest, 2013)
Nyeste Sándor: A Munkácsytól a Kékesig
NYESTE SÁNDOR miatt nem realizálódott. A jelentkező kereslet is inkább az AT 501-es típus irányába mozdult el. A híradástechnikai ipart felügyelő Kohó- és Gépipari Minisztériumban (KGM) a gazdaságos gyártás érdekében kizárólag az Orion gyárban tervezték megvalósítani az erősen exportorientált termelést. Az 1957. augusztus 13-ai miniszteri értekezleten született határozat a készülékgyártást 1960-ra 160 000 darabra tervezte felfuttatni. Ebből a keretből 50 000 darabot a belkereskedelem, a fennmaradó 110 000 darabot pedig az export útján kívánták értékesíteni. 304 -----------------------------------------------------------------------------------------------------------A s zékesfehérváriak „szerencséje” A Székesfehérvári televízió gyártás megkezdése — erősen leegyszerűsítve — egy dolognak az „anyagiak” kérdésének volt köszönhető. Az 1956-ra tervezett 5000 darab után 1957-re 10 000 darab Orion készülék előállításával számoltak. A vállalat 1957-es saját javaslatában csak 5200 készülék gyártását tervezte, végül 6354 darabot készítettek, de 1958-ra belkereskedelem részére tervezett gyártás felét így sem érte el. Az Orion termelésében csekély részarányt jelentő gyártás felfuttatása jelentős anyagi terhet jelentett volna. Ez ugyanis az Orionban folyó kis- és középkategóriájú rádiókészülék gyártásának átadását jelentette volna a hasonló típusú készülékeket gyártó Telefongyárnak, illetve a Vadásztölténygyárnak. A várható termeléskiesés hatalmas kiadást és veszteséget jelentettek volna. A beruházások terén takarékosságot hirdető, így a híradástechnika fejlesztését célul tűző 1958. évi 2. törvény ezért a Székesfehérváron történő televízió gyártással is számolt. A televízió gyártásba frissen bevont Vadásztölténygyár jóindulattal négy, de leginkább csak három éves híradástechnikai tapasztalattal rendelkezett. Az 1948-ig három lépésben államosított Vadásztöltény-, Gyutacs- és Fémáru- gyár Rt. Székesfehérvár lovasberényi út mentén fekvő, úgynevezett sárgaföldes gödrök egy részén létesített telepéből 1949-ben létrehozott vállalat11 1954-ben kezdett kisebb híradástechnikai alkatrészek gyártásával, majd 1955-től rádiókészülékek gyártásával is foglalkozni. Mint KGM/B jelű hadiipari vállat 1954 előtt csak csappantyúkat, gyutacsokat és különböző típusú tüzérségi gyújtókat gyártott, de 1951 és 1955 között folyamatosan veszteségesen termelt. Mégsem a veszteségesség, hanem a katonai termelési programok változása állította a gyárat nehéz feladat elé, ezzel polgári másodprofil keresésre ösztönözve a vezetést. 11 1949-től 1952-ig Vadásztölténygyár Nemzeti Vállalat, ezt követően csak Vadásztölténygyár elnevezést viselte a székesfehérvári gyár.
