Amikor "fellazult tételben fogalmazódott meg a világ". Mo. a hatvanas években (Budapest, 2013)
Szabó Csaba: Azok a „hatvanas évek”
28 SZABÓ CSABA ményt.29 A magyar lakásépítési program kiteljesedésében nagy jelentősége volt az első budapesti házgyár felavatásának (1966. június 18.), amely szovjet segítséggel létesült. Megindul a fővárosi panelházak gyorsütemű építése.30 Ugyanakkor a Világbank és az IMF között Magyarország lehetséges csatlakozásáról 1967 februárjában megkezdett tárgyalásokat31 a szovjet vezetés júniusban leállította. Magyarországon a „hatvanas évek” elején Kádár János hatalmának megszilárdulását mi sem jelezte jobban, mint a „mezőgazdaság szocialista átszervezésének sikere”. ATsz-szervezés vagy kollektivizálás gazdasági és társadalmi következményei az utóbbi évek eredményei ellenére sem kellőképpen feltártak.32 Az 1959 és 1962 közötti folyamat éppen olyan ellentmondásos, mint általában a Kádárrendszer politikai, társadalom- és gazdaságtörténeti megítélése. Elég csak az új gazdasági mechanizmusra, illetve annak „bukására” utalni.33 Életbelépésének pillanatától „beárnyékolta”, hogy a hasonló reformok Csehszlovákiában politikai reformokba, majd a szovjet rendszer hegemóniáját veszélyeztető eseményekbe torkolltak. A „Prágai tavaszt” a Varsói Szerződés csapatai — köztük a Magyar Néphadsereg alakulatai — fegyveresen verték le. Kádár szimpatizált Dubcekkel,34 de megérezte, hogy Brezsnyev nem nézi jó szemmel a reformokat. Beáldozta az új gazdasági mechanizmust, hogy hatalmon maradhasson. A Kádár-rendszer hatvanas évekbeli „sikerességéhez” nemcsak a belső, a magyar társadalom jelentős részével történt „kiegyezés” járult hozzá, hanem a Magyar Népköztársaság nyugati elfogadása is. Rainer M. János megállapításait elfogadva, a „hatvanas években” magyar társadalom térben és időben nyithatott. A következő évtizedekben azonban kiderült, hogy kommunista rendszer történetében ez a nyitás sohasem válhat teljessé. De valami elszabadult, visszazárni már lehetett. A magyar „hatvanas évek” legfontosabb hozadéka talán éppen az, ami más 29 MNL OL M—KS 288. f. 8. cs. 282. ő. e. Röpszavazás a magyar delegáció utazásáról Moszkvába a szovjet—magyar alumínium-egyezmény megkötésére. 1962. október 16. 30 MNL OL M-KS 288. f. 5. cs. 372. ő. e. Az MSZMP PB ülésének jegyzőkönyve. 1965. augusztus 17., továbbá MNL OL M-KS 288. f. 4. cs. 92. ő. e. Az MSZMP KB kibővített ülésének jegyzőkönyve. 1968. június 19—20. 31 MNL OL M-KS 288. f. 5. cs. 420. ő. e. Az MSZMP PB ülésének jegyzőkönyve. 1967. március 21. 32 Ö. Kovács, 2012. 33 Rainer, 2010, 40-44. 34 Kádár János 1968. január 20-án találkozott első alkalommal a Csehszlovák Kommunista Párt új főtitkárával, Alexander Dubcekkel. Az év során további találkozókra, megbeszélésekre is sor került a két pártvezető között (februárban, júliusban, sőt augusztus 17-én is). Kádár több alkalommal tett kísérletet a közvetítésre a cseh és a szovjet vezetés között, utoljára augusztus 12. és 15. között. Jaltán Brezsnyevvel is tárgyalt az intervenció előtt. Vö. Pataky, 1996.; Békés, 2008, 97-115.
