Amikor "fellazult tételben fogalmazódott meg a világ". Mo. a hatvanas években (Budapest, 2013)
Tóth Eszter Zsófia: Az esztergályos, a vasutas, a feleség meg a szeretője
TÓTH ESZTER ZSÓFIA vezetőjének. Nem ismert számunkra, hogy a panasz nyomán elbeszélgettek-e H. J.-né férjével, mint ahogy az sem, miként alakult az asszony későbbi sorsa. A levél alapján egy-két mozzanat rekonstruálható a H. család tagjairól, életéről. A férj valószínűleg bevándorolt Budapestre, mivel több testvére vidéken élt, akik időnként meglátogatták a családot. Irodai munkát végzett, beszédet tartott a gyárban pedagógusnapon. Lehet, hogy a pártapparátusban dolgozott, ezért fordult segítségért H. J.-né a pártbizottsághoz, de az is lehetséges, hogy szakmai (közép)vezetőként tevékenykedett. H. J.-né a kerület egyik gyárában dolgozott, valószínűleg adminisztratív beosztásban, gépírónőként. Egy hatéves fiuk volt. Háztartásuk felszereltségéről is tájékoztatott a levél: volt televíziójuk, vasalójuk, de szőnyeget még nem vettek. Az asszony szocialista brigádtag és a Keve utcai óvoda szülői munkaközösségének elnöke volt. Mindketten MSZMP tagok, sőt, úgy tűnik, aktívan kivették részüket a pártéletből. A levélben - bizonyítandó az asszony befolyásosságát - megjelenik Kádár János is, aki távoli igazságtevőként beavatkozott a családi konfliktusba. Az asszony leveléből jól nyomon követhető, hogyan ábrázolta a pártembernek saját munkahelyeit, milyen szempontok motiválták, amikor egy-egy munkahely mellett döntött. Kiderül, hogy mielőtt a gyárba került, 12 évig dolgozott gépírónőként, ezt a munkakörét nagyon szerette. Innen mehetett volna a III. kerületi pártbizottságra dolgozni, de ezt az ajánlatot nem fogadta el, ezt a döntését később megbánta. (Valószínűleg ebből az időszakból ismerte személyesen levelének címzettjét.) A levélben azt, hogy miért nem fogadta el az ajánlatot, azzal magyarázta, hogy férje ellenezte volna, hogy a pártbizottságon dolgozzon. Az asszony úgy ábrázolta magát a levélben, mint aki teljeskörű férji felügyelet alatt állt: a férje döntött úgy, hogy ezt a munkakört nem töltheti be, mert úgy nem tudja ellátni a gyereket, és féltékeny lett volna a nő új munkatársaira. Ezután került a gyárba dolgozni. Annak ellenére, hogy ezzel a munkahelyével nem volt megelégedve, a levél címzettjének törekvő munkaerőként jelenítette meg önmagát, aki „ezen a helyen is megállja a helyét”. A levélben a házasság, a család fontos értékként jelent meg. A férjnek ideális férjként, az asszonynak ideális feleségként kellett volna viselkednie a kor elvárásainak megfelelően. A levél írója fontosnak tartotta, hogy ideális házassága látható legyen a hatalom képviselői és a munkatársak számára is. Több olyan történetet is felidézett levelében az asszony, amikor férje nem helyénvalónak tartott viselkedésének a rendezvényeken munkatársai is tanúi voltak. Ügy tűnik, a családi élet ellenőrzőjének számított a korszakban nemcsak a hatalom, a munkahely, hanem a szomszédok is. Amikor férje nem ideális férjként viselkedett, és éjszakánként részegen hangoskodott, az asszony egyik érve a veszekedés során a levél szerint az volt, hogy a férfi legyen tekintettel az idős 264 ------------------------------------------------------------------------------------------------------------
